1877. Érmindszenten (ma Románia) született egy elszegényedett nemesi családban.

• apja: Ady Lőrinc, kisparaszti gazdálkodó;
• anyja: Pásztor Mária, református lelkipásztorok leszármazottja;
• öccse: Ady Lajos, aki magyar-latin szakos tanárként ábrándos nyelvészkedéssel nevüket Ond vezér nevéből eredeztette, 1923-ban ő írta az első Ady-életrajzot.

Tanulmányai

#

• az érmindszenti református elemi iskola

• 1888-ban a nagykárolyi piarista gimnázium. (belelát az egyház munkájába, későbbi antiklerikális megnyilvánulásainak oka)

• 1892-től a zilahi Wesselényi Református Kollégium diákja

  • szép iskolai emlékek (Vén diák üdvözlete; Üzenet egykori iskolámba)
  • Kincs Gyula - tanára, nagy hatással van Adyra
  • Szilágy című lapban (Kincs Gyula szerkeszti) 1896-ban jelenik meg első verse: Március 20. (Kossuth halálára írta)
  • Ifjúság címmel lapot szerkeszt, álnevei: Yda; Múzsafy
  • irodalmi élménye: Vajda, Petőfi, Vörösmarty, Goethe
  • 1896 júniusában jelesen érettségizett.

• debreceni jogakadémia (egy évig)

Munkássága

#

• újságírással foglalkozott ( Debreceni Főiskolai Lapok, Debreceni Ellenőr, Debreceni Hírlap) 1899. Debrecen című folyóirat “hivatásos” munkatársa

  • első verses kötete is Debrecenben jelent meg, Versek címmel, nem volt sikere
  • Debrecent a “maradandóság városának” nevezi (negatív érzelmet közvetítve)
  • írói élménye: Csokonai
  • filozófia: Comte és Nietzsche

• 1899 vége Nagyvárad

  • 1900 január elején a nagyvarádi Szabadságnak lett a belső munkatársa. (Tisza István miatt távozott)
  • 1901 Nagyváradi Napló kötelékébe lépett
  • Jó újságíróvá vált, magyar prózai stílusa itt fejlődött ki. (A magyar kétfejű sas; Nostra res agitur; Egy kis séta – emiatt háromnapos elzárást kap)
  • A műhelyben – egyfelvonásos írását a Szigligeti Színház bemutatja
  • Új verskötetet adott ki 1903-ban Még egyszer címen, azonban ez sem volt siker.
  • Végzetes szerelmi viszony, melynek következtében elkapta a szifiliszt. (Mihályi Rozália csókja című novellája)
  • 1903 találkozott Diósy Ödönné Brüll Adéllel, Léda lett a múzsája; A Léda-szerelem 9 évig tartott:1903–1912-ig. A nő viszi ki Párizsba. A francia szimbolizmus, leginkább Baudelaire és Verlaine versei hatnak költészetére
  • 1904 - első párizsi útja (ekkortól gyógykezelteti magát) Hétszer járt Párizsban 1904 és 1911 között.

• 1905 Ismeretlen Korvin-kódex margójára - publicisztika a Figyelőben, vallomásos írás, melyben Magyarországot “Komp-országnak” nevezi

• 1905 a Budapesti Naplónál helyezkedett el, ahol 500 cikk és egy sor költemény jelent meg tőle.

  • a szerkesztő Vészi Endre, aki az elsők között ismeri fel Ady tehetségét

• 1906 harmadik verskötete Új versek címmel - a magyar irodalom korszaknyitója is

• 1906 - a Népszava irodalmi rovatvezetője, Révész Béla egy hasábot nyit Ady verseinek, itt jelennek meg az első forradalmi versek (Dózsa György unokája; Csák Máté földjén)

  • támadások érik versei miatt, így Párizsba menekül, onnan tudósít

• 1907 - Vér és arany című kötete

  • Móricz Zsigmond elismeréssel szól róla
  • Hatvany dicséri a kötetet

• 1908 - Az Illés szekerén (Az első istenes és forradalmi versek.)

• 1908-ban a Nyugat című új irodalmi lap első számában megjelentek Ady versei és esszéi, ennek a lapnak lett élete végéig munkatársa, 1912-től pedig az egyik szerkesztője is.

  • első művei itt: A Sion-hegy alatt; A magyar Pimodán

• 1908-ban Nagyváradon A Holnap nevű irodalmi csoport egyik alapítója volt. Egy antológiát jelentettek meg Ady költeményeivel, valamint Babits Mihály, Balázs Béla, Dutka Ákos, Emőd Tamás, Juhász Gyula, Miklós Jutka műveivel. Ezeket a verseket rosszallással és értetlenséggel fogadták.

• Csizmadia Sándor, a Népszava újságírója tiltakozott, hogy Ady cikkei a lapban megjelennek, írásait polgári nyafogásnak nevezi -

  • Ady válasza: Küldöm a frigyládát című vers

• 1908 az Új Idők című lapban (Herczeg Ferenc lapja) megjelenteti A duk-duk affér című írását Hatvany Lajost és Ignotust támadva -

  • bocsánatkérése: Mentő glória c. vers

• 1908 Ady recenziót ír Kosztolányi Négy fal között című kötetéhez, Kosztolányi megsértődik, 1929-ben írja ki magából sérelmét, A Toll című lap Ady-számot jelentetett meg, melyben Kosztolányi pamfletje is megjelent: Írástudatlanok árulása - Különvélemény Ady Endréről.

• 1909 - Szeretném, ha szeretnének kötet - kurucversek

• 1910 A Minden-Titkok versei kötet

• 1910 Petőfi nem alkuszik - tanulmány

• 1912 áprilisában szakított Lédával

  • Elbocsátó szép üzenet (1912. május 16.)
  • Valaki útravált belőlünk (1912. április) - kötetben azonban az * Elbocsátó… után tette)

• 1911-től levelezik Boncza Bertával

• 1915-ben a lány apjának beleegyezése nélkül összeházasodtak. Verseiben Csinszkának nevezte Bertát, a saját álneve, Csacsinszky miatt. Csucsára költöztek, majd Pestre.

  • 1912. A menekülő Élet
  • 1912. Margita élni akar (verses regény)
  • 1913. A Magunk szerelme
  • 1914. Ki látott engem?

  • Az I. világháború alatt alig közölt írásokat.

  • 1914 novembere – Az eltévedt lovas megjelenik a Nyugatban

  • 1915 – Octavian Goga, a régi barát magyarellenes, támadó levelet küld Adynak, melyben sovinizmussal vádolja - Ady válasza

    • Levél helyett Gogának

• 1916 szeptembere - a románok bevonulása az erdélyi területekre – Ember az embertelenségben c. vers

• Tisza István Adyt hazafiatlannak és érthetetlennek tartotta - Ady válasz:

  • Rengj csak Föld; Enyhe újévi átok című versek

• 1917 februárja – Emlékezés egy nyár-éjszakára

  • március 1-jén megjelent a Nyugatban, Ignotus szerint a “háború legnagyobb verse” a német tengeralattjárók támadása

• 1918 A halottak élén című kötetet Hatvany Lajos állította össze, aki “a kötet összeállításába erős kézzel nyúlt bele”, egyes verseket ki is hagyott.; Földessy Gyula szerkesztette.

• 1918 decembere - a Vörösmarty Akadémia alakuló ülésén megjelent, de már alig tudott néhány szót mondani.

•  1919. január 27-én halt meg a Liget Szanatóriumban. Koporsóját a Nemzeti Múzeum előcsarnokában ravatalozták fel, ahol Kunfi Zsigmond, Móricz Zsigmond, Vincze Sándor, Babits Mihály, Karinthy Frigyes, Pikler Gyula, Bíró Lajos, Jászi Oszkár, Kernstok Károly, Schöpflin Aladár és sok más közéleti személyiség mellett több ezren rótták le kegyeletüket és búcsúztatták, majd kísérték utolsó útjára fedetlen fővel, a Múzeum körúton és a Rákóczi úton át a Kerepesi temetőig.

Művei

#

• Az utolsó hajók (1923) – posztumusz kötet

• Életéről: Krúdy Gyula: Ady Endre éjszakái)

Novelláskötetei

#

• 1907 - Sápadt emberek és történetek
• 1910 - Így is történhetik
• 1910 - A tízmilliós Kleopátra és egyéb történetek
• 1913 - Muskétás tanár úr

Stílusproblémák

#

1. Ady önmeghatározása szerint a szimbolizmus a megfelelő kategória. Kétségtelen az Új versek erős Baudelaire-hatása, utal Ady Verlaine-re. A szimbolizmust jelzi a sajátos és egyéni szimbólumrendszer, a magánmitológia, a sejtelmesség; de éppúgy, mint a francia szimbolisták esetében Adynál is kevés a szimbolizmus elméletének megfelelő vers, gyakran egyértelműen fölfejthető metaforát, illetve metonímiát emel jelképpé.

2. Szecesszió
   Mivel tágabb kategória, Ady kapcsán szerencsésebb használni, illetve a szecessziós–szimbolista látásmód teljesebben fedi le az életművet. Ady életérzésének összetevői (az elvágyódás, a halál-problematika, a szerelemfelfogás), korai verseinek színvilága (arany, fekete) a szecessziót idézik.

3. Expresszionizmus, szürrealizmus
   1912-től kezdődően, majd ’14-től fölerősödve jelennek meg az expresszionista, illetve szürrealista elemek (Bori Imre, Rába György).

4. Modernizmus
   Király István terminusa Ady-monográfiájában. Szűknek érezve az addigi terminusokat használja a kifejezést, mely magába foglalja a századforduló és a korai avantgárd összes irányzatát. Ám a fogalom így parttalanná válik.

Kötetkompozíció és számmisztika

#

Az első igazi Ady-kötet, az Új versek tudatosan követi Baudelaire: ‘A romlás virágai’ felépítését. Adyt párizsi tartózkodása idején Léda ismertette meg a francia szimbolistákkal. Az ajánlás Lédának szól. Programadó vers: Góg és Magóg fia vagyok én, mely magába sűríti és előrevetíti a kötet világképének legfontosabb jegyeit és motívumait.

1. Első ciklus: Léda asszony zsoltárai – az ajánlásnak megfelelően. A ciklus önmagában is megkomponált, s előrevetíti a diszharmonikus szerelmet, hiszen a terméketlen násztól (A mi gyermekünk) jut el a halálba hanyatló nászig (Héja-nász az avaron).

2. A magyar Ugaron
   Az önarcképszerű nyitóverstől (A Hortobágy poétája) jut el a címadó, összefoglaló záróversig.

3. A daloló Páris
   Léda révén kötődik az első ciklushoz, de az otthontalanságélmény révén a másodikhoz is, hiszen Adynál Párizs sosem önmagában, hanem a magyar valósággal összehasonlítva jelenik meg.

4. Szűz ormok vándora
   Vegyes ciklus; részletes kifejtése majd a ‘Vér és arany’ kötetben történik.

A kötetet záró vers – Új vizeken járok – összefoglalja és hangsúlyossá teszi, illetve még egyszer kiemeli saját költészetének újdonságát.

Néhány verscímtől eltekintve a művek címe 3 szóból áll. A számmisztikai hatás kapcsolatban áll Ady kiválasztottságtudatával.