Jókai Mór (1825-1904)

#

 1825. Révkomárom, nemesi, értelmiségi család

• neve: Ásvay Jókay Móric (Tóth Lőrinc, írótársa nevezte először Mór-nak, majd később Petőfi beszéli rá erre a névhasználatra)
• apja: Ásvay Jókay József hites ügyvéd és árvagyám, “az árvák megmentője”
• anyja: Pulay Mária
• testvérei: Károly és Eszter.

 1831. elemi iskolák Révkomárom – csodagyereknek tartják

 1835 – 1837. Pozsony – cseregyermekként Zsigmondy Sámuel evangélikus líceumi tanárhoz kerül kosztra-kvártélyra, és a líceumban tanul, kitűnően.

 1837. Révkomárom – a gimnáziumi osztályok végzése mellett szabad idejében nyelveket tanul tanárától és későbbi sógorától, Vályi Ferenctől.

 1837 októberének végén meghal az apja

 1841. Pápa – filozófiát tanul a főiskolán

• verset, elbeszéléseket ad be a Képzőtársaságnak Istenítélet, első fennmaradt “beszélye”-e ekkor keletkezik megismerkedik iskolatársával, Petrovics (Petőfi) Sándorral.

 1842–1844. Kecskemét – jogot tanul

 1843. A zsidó fiú című verses tragédiát a Magyar Tudományos Akadémia – Vörösmarty, Bajza stb. – dicséretben részesíti. (Ő maga innét számítja írói pályáját. Olajfestményeket készít.)

• 1844–1846. Komárom, később Pest – jogi gyakorlat
• novellái jelennek meg
• Hétköznapok (1846) című regénye végképp az irodalom mellé állítja
• Petőfi a legjobb barátjává válik

 1846. július – Tízek Társasága tagja, illetve a társaság lapjának,a Pesti Füzeteknek a szerkesztője

 1847. átveszi Frankenburgtól az Életképek szerkesztését; később Petőfi társul mellé

 1848–49.

• március 15-én a forradalmi ifjúság egyik vezető alakja, a tizenkét pont szerkesztője

• nevében az y-t i-re változtatja

• március 15-én este a Nemzeti Színházban a Bánk Bán című előadáson ismerte meg a Gertrúd királyné szerepében játszó Laborfalvi Rózát, aki Jókai mellére kokárdát tűzött.

• augusztus 29 -én házasságot kötöttek (felháborodás, mivel a nő idősebb volt, illetve egy törvénytelen gyereke is volt már; Jókai ekkor szakítja meg barátságát Petőfivel)

• szeptember végén elkíséri Kossuthot alföldi toborzóútjára,

• október közepén Kossuth Csernátonyval együtt a bécsi fölkelőkhöz küldi

• szilveszterkor családostul Debrecenbe menekül

• Debrecenben megindítja a békepárti Esti Lapokat.

• április utolján visszatér Pestre, szerkeszti a Pesti Hírlapot s a fővárosi Esti Lapokat a trónfosztás szellemében.

•  1849. július 8-án ismét menekül Pestről: Kecskemét, Szeged, Arad, Nagyszalonta, Arad, Gyula, Miskolc, Tardona – Egy bujdosó naplója

• Róza komáromi menlevelet szerez, így Jókai hazatérhet

• 1850 augusztusában vagy a következő hónapokban kibékül édesanyjával.

  • Termékeny írói időszak, ő az első, aki az írásból képes jól megélni.
  • Sajó álnéven írhatott kezdetben
  • Csataképek c. novelláskötet

1853 májusára esik első erdélyi utazása. Ez év augusztusában vásárolja a svábhegyi házas telket. 1854 megindul a Vasárnapi Újság, amelynek főmunkatársa lesz.

 1856. március 13-án Komáromban meghal édesanyja.

• Nagy Tükör címmel élclapot indít

• 1857 áprilisában saját emeletes házába költözik a Magyar utcában.

  • ebben az évben derül ki, hogy tüdő- és szívbeteg

•  1858. az Üstökös című vicclap megindítása

  • a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja

•  1859. megszületik a kis Róza (III. Róza, a későbbi Fesztyné), aki Laborfalvi Róza házasságon kívül született leányának, Benke Rózának gyermeke. Hivatalosan Jókai csak 1886-ban adoptálja.

•  1860. a Kisfaludy Társaság tagja

•  1861. Siklós országgyűlési képviselője (Megismerkedik Tisza Kálmánnal.)

•  1863. A Hont című lap megalapítása

  • (Gróf Zichy Nándor vezércikke miatt április 24-étől kezdve egyhavi börtönbüntetést tölt ki Budán.)

• 1865-ben ismét Siklós képviselője lesz az országgyűlésen.

•  1867. Balatonfüreden telket vásárolnak

•  1868. Pesten, a Külső-Stáció utcában (mai Baross u.) házat vesznek

•  1869. a terézvárosi választókerületben leveri Gorove István minisztert.

  • Laborfalvi Róza nyugdíjba vonul. (Egyre rosszabbul élnek.)
  • Jókai szerelmes lesz a 18 éves gyámleányába, Lukanics Ottiliába. A családi válságot a lány korai halála oldja meg.

•  1874. Prágában és Berlinben jár, Bismarck kihallgatáson fogadja.

  • Munkáinak németországi elterjesztésére törekszik.

•  1875. Józsefváros képviselője lesz, még három helyen jelölik.

• 1881-től Illyefalva, Udvarhely megyei község képviselője három évig, s ez az erdélyi és székely témák eluralkodásával jár.

• 1882-ben A Hon összeolvad Csernátony Ellenőrjével, belőlük Nemzet címmel kormánypárti lap lesz, amelynek Jókai a főszerkesztője – egyre formálisabban.

•  1884. közeli ismeretségbe kerül Rudolf trónörökössel, elvállalja a tőle kezdeményezett Az 0sztrák-Magyar Monarchia írásban és képben magyarországi részének szerkesztését. A sorozat 1901-ig folyik.

•  1886. meghal Laborfalvi Róza

• 1890 márciusában lemond Tisza Kálmán, ez végképp elidegeníti a politizálástól.

  • A tengerszemű hölgy elnyeri az MTA százaranyas Péczely-díját, az első jelentős irodalmi díjat életében.

• ötvenéves írói jubileumának ünnepségei

• százezer forint nemzeti ajándék a Díszkiadás első ezer előfizetője után. (A sorozat 1898 végén a századik kötettel befejeződik.)

• április l-jén gyászbeszédet mond Kossuth Lajos temetésén

• Péczely-díjat kap a Sárga rózsáért

• a budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem díszdoktorává is avatta

•  1895. az Interparlamentáris Unió brüsszeli kongresszusán beszédet mond a sovinizmus és a háborús uszítás ellen. Ez öregkori békebarát tevékenységének csúcspontja.

•  1897. Ferenc József kinevezi a főrendiházba

•  1899. feleségül veszi a húszéves Grósz (Nagy) Bellát, a színésznőt. (támadják)

•  1900. Bellával megtekinti a párizsi világkiállítást. A francia írók szép fogadtatásban részesítik.

•  1902. Nagyváradon ünneplik; találkozik Adyval.

•  1904. május 5-én este 9 órakor rövid szenvedés után meghal.

Mikszáth Kálmán: Jókai Mór élete és kora

Irodalmi mintái:

#

• Dumas
• Eugene Sue (‘özsen szü’)
• Victor Hugo
• Walter Scott
• Charles Dickens

Magyar regényíró elődei:

#

• Jósika Miklós
• Eötvös József
• Kemény Zsigmond

Stílusa:

#

• impresszionista:

  • Mire megvénülünk (tájfestészet elemei)

• naturalizmus:

  • Az arany ember (átörökléstan)
  • Az elátkozott család (öngyilkosságra való hajlam, biológiai-pszichikai determinizmus)
  • Szegény gazdagok, Az új földesúr (folklórmotívumok, fonografikus hűség) késő-romantika, szecesszió:
  • Az arany ember (elvágyódás és kiábrándultság, erotika)

Nyelvezete:

#

• jogi, a klasszikus retorika alakzatain formálódott szónokias beszédmód
• latinos alapozottságú hivatalos-jogi nyelv lexikája
• tudatosan gyűjtött és használt népnyelvi, tájnyelvi fordulatok, szólások és szólásmondások
• romantikus, hömpölygő zeneiség

50-es évek:

#

• szabadságharc:

  • Csataképek, Egy bujdosó naplója – novellás-, elbeszéléskötete

• történelmi téma:

  • Erdély aranykora (1851); Török világ Magyarországon (1852-53);
  • Fehér rózsa (1854); A janicsárok végnapjai (1854)

• reformkor -téma:

  • A régi jó táblabírák (1856);
  • Egy magyar nábob (1854) ; Kárpáthy Zoltán (1855) – dilógia, családregény

60-as évek:

#

• bűnügyi tört.:

  • Szegény gazdagok (1860)

• irányregény:

  • Az új földesúr (1862)

• forradalom:

  • Politikai divatok (1862-63),
  • Enyim, tied, övé, Egy az Isten, A kiskirályok, A tengerszemű hölgy, Akik kétszer halnak meg, A mi lengyelünk
  • A kőszívű ember fiai
    (A Fővárosi Lapok számolt be 1868-ban: “Jókai Mór ismét egy nagy regényen dolgozik. Címe: Anya örökké. A forradalom idején játszik, s a nagy események végig vannak szőve benne.” A beharangozott alkotást a következő év január 1-jétől A Hon közölte folytatásokban, már a végleges címmel: A kőszívű ember fiai.)
  • A kőszívű ember fiait Jókai Keresd a szívet címmel dramatizálta.
  • A filmváltozatot Várkonyi Zoltán rendezte 1965-ben.

70-es évek

#

• polgárság:

  • Az arany ember

    • közlését A Hon című napilap 1872. január 1-jén kezdte meg
      
    • a regényt Jókai 1884-ben dramatizálta
    • 1918-ban némafilm készült belőle, a rendező Korda Sándor
    • 1936-ban vitte vászonra Gaál Béla
    • 1962-ben Gertler Viktor filmesítette meg

  • Eppur si mouve – Mégis mozog a föld (1872)
    a magyar felvilágosodás, kora reformkor író-költő-tudós (Csokonai, Katona, Kisfaludy) alakjainak állít emléket.

  • Fekete gyémántok (1870)
    a nemzeti kapitalizmust propagáló – jövőbe látó – hősköltemény.

  • A jövő század regénye (1870)
    a vörös cárnő ellen vívott világméretű küzdelmet utópisztikusan megfogalmazó fantasztikus regénye a hazai iparosodást propagálja.

80-as évek

#

• kalandor- és kalandregények (már nem nevelni, hanem szórakoztatni akart)

• kuruc kor: Szeretve mind a vérpadig (1882), A lőcsei fehér asszony (1884)

• kalandor: A cigánybáró (1884); Trenk Frigyes (1893); A két Trenk (1893)

• dzsentrik: A kis királyok (1886); A mi lengyelünk (1902)

• balladaszerűség: Sárga rózsa (1893)

Művészetének korszakai (Bori Imre nyomán)

#

’50-es évek

#

• A nemzeti múlt mint mítosz.
  

  • Csataképek
  • Egy bujdosó naplója
  • Egy magyar nábob
  • Kárpáthy Zoltán

’60-as évek

#

• A látszat és valóság problémája. * Elátkozott család * Szegény gazdagok * Az új földesúr * Mire megvénülünk * Politikai divatok * A szerelem bolondjai * A kőszívű ember fiai (az átmenet regénye)

’70-es évek

#

• A polgárság apoteózisa és problémái, misztikus romanticizmus. * Az arany ember * Fekete gyémántok * Jövő század regénye

Az arany ember

#

A korabeli közélet eseményei is jelen vannak a történetben. Timár Mihály legnagyobb sikerét a Brazíliába való magyar lisztkivitel megszervezésével éri el. A regény cselekményének idején erről még nem lehetett szó, a mű keletkezésekor, a gőzmalmok tömeges elterjedése után azonban a magyar liszt magas sikértartalma miatt keresett cikk lett a világpiacon. Jókai 1869. november 8-i országgyűlési beszédében hivatkozik is a brazil exportra. A Bach-korszak egyik leghíresebb korrupciós botrányát szintén feldolgozta Jókai. Kacsuka hadnagy A jó tanács című fejezetben azt javasolta Timárnak, hogy a Duna fenekéből kimentett nedves, romlott gabonából készíttessen kenyeret a Komáromban gyakorlatozó katonák számára. Az 1859-es francia-olasz- osztrák háborúban elkövetett hasonló ügyek miatt a felelősségre vonás elől több magas rangú tisztviselő öngyilkosságba is menekült.

A regény létrejöttében életrajzi mozzanatok is szerepet játszottak. Noémi harmóniát sugalló alakját az a szerelem ihlette, mely az 1870-es évek elején Jókai és gyámleánya, Lukanics Ottilia között szövődött. Mikszáth szerint: “A kisasszony is ábrándos, költői természetű lény volt, valóságos képmása hajban, természetben, arcban Az arany ember Noémijének. Amiről nappal beszéltek, amit elgondoltak, azt este a költő beleöntötte Az arany emberbe. Így készült a regény, az egyik a világ számára, a másik nagy titokban…”

A mű egyik helyszíne Komárom, az író szülővárosa. Jókai alkotásai közül részben vagy egészben itt játszódik Az elátkozott család, a Politikai divatok, A tengerszemű hölgy és A mi lengyelünk cselekménye is. Komárom éppen Az arany ember története időpontjában élte fénykorát. A felvidéki és alföldi kereskedelem fő vízi útjainak kereszteződésénél fekvő város virágzó gabona- és fakereskedelme, valamint feldolgozó ipara jólétet és folyamatos gazdagodást biztosított polgárainak. A környezetrajz elevensége és plaszticitása onnan adódik, hogy Jókai saját gyermekkorának világát idézi fel. A másik fontos helyszínt, a Balatont a hatvanas évek végén ismeri meg alaposabban az író. Rokonai többször is meghívják Tihanyba, majd Balatonfüredre, Jókai 1871-ben itt építi fel villáját. A regény legfestőibb leírása, a Vaskapu a képzelet szülötte. (Amikor később az író utazást tett az Al-Dunán, felkérték, számoljon be élményeiről. “Nem tudom leírni, mert láttam” – válaszolt Jókai.)

Jókai nem határozza meg egyértelműen a cselekmény időpontját. A regényben elszórtan felbukkanó, támpontul kínálkozó dátumok ellentmondanak egymásnak. Annyi bizonyos, hogy a történet az 1820-as évek végén, vagy az 1830-as évek elején kezdődik. A végkifejletig, Athalia gyilkossági kísérletéig mintegy kilenc-tíz év telik el.

A regény fő szervező elve két antik eredetű mítosz. Midász király történetére már a regény első amerikai kiadásának címe is utal (Modern Midas, 1884). A legendás fríg király azt kérte Dionüszosztól jutalmul, hogy minden változzék arannyá, amihez csak hozzáér. Jókai többször is utal Tímár kapcsán a mondára, anélkül, hogy említené Midász nevét: “És akármihez kezd, az mind arannyá változik a kezében” (Az aranybánya). A másik mítosz Polükratészt idézi. A Kr. e. 6. században Szamosz uralkodójaként nagy politikai és katonai sikereket ért el, vagyona és szövetségeseinek száma egyre nőtt. A hagyomány szerint – a témát Schiller Polycrates gyűrűje című balladája is feldolgozta – rendkívüli szerencséjét maga is megsokallta, ezért – az isteneknek szánt áldozatként – egy nagy értékű gyűrűjét a tengerbe dobta. A gyűrű azonban egy kifogott hal gyomrából újra előkerül. Tímár, sikerei csúcsán, ezt a mítoszt idézi föl: “Eszébe jutott Polycrates, aki nem tud veszíteni, s végre rettegni kezd nagy szerencséjétől” (Az első veszteség).

Timár Mihály története e két mítoszt példázza. A főszereplő teljesíti Ali Csorbadzsi végakaratát, elviszi Tíméát a Brazovics-házba. Az elázott búza és a török kincs révén megalapozza szerencséjét. Az “arany ember” kifejezést a Szent Borbála továbbhaladási engedélyét megadó inspiciens használja először Kacsuka úrnak írt levelében: “Ez egy arany ember” (A szigorú vizsgálat). Ettől kezdve a frázis mint állandó jelző végigkíséri a főhőst. A külső szemlélő számára az elnevezés egyértelműen a gazdagságot, az üzleti szerencsét és rátermettséget jelenti. Pénzügyi hatalmával Timár mások sorsát is irányítja: a Tíméát megalázó Brazovics-házat tönkreteszi, a családfőt öngyilkosságba kergeti, s ezzel akaratlanul is meggátolja Athalie és Kacsuka házasságát. Másoknak kitüntetést szerez, a hűséges Fabula Jánost gazdaggá teszi. A hajóírnokból a legmagasabb körökben is szívesen látott nagyvállalkozó lesz. A felemelkedéssel azonban együtt jár a kétség is. Timár belső monológ formájában megjelenített vívódásai ritmikusan tagolják a regényt. A dilemma a szándékok, tettek mögöttes tartalmára vonatkoznak: jótevő vagy tolvaj, mások boldogságának elősegítője, vagy a boldogság gyilkosa Timár? Beavatkozhat-e az ember mások életébe? A megoldhatatlan erkölcsi problémák az öngyilkossági kísérletig sodorják a főhőst.

Az arany ember bölcseleti alapját az ember és polgár ellentéte adja. Paradox módon a polgári világot uralomra juttató felvilágosodás vetette fel nagy erővel a civilizáció és a természet szembenállását, az egység végérvényes megbomlását. A kérdést leghatásosabban Rousseau fogalmazta meg. Felfogásában az egyén válaszút előtt áll: vagy mint ember a természet része lesz, vagy polgárként a társadalomé. Rousseau értelmezésében az ember értéke önmagában mint abszolút egész számban van, a polgár pedig a társadalom függvénye, tört szám. Az egyén nem lehet mindkettőnek a tagja, mert természet és civilizáció kizárja egymást. Timár sorsa ezt példázza. A polgári világban a pénz a legfőbb érték, ez adja a társadalom megbecsülését. Minden megvásárolható, mindent átsző a korrupció. A “Szent Borbála” továbbhaladását az arany biztosítja, a bécsi minisztériumban jó pénzért kitüntetéshez lehet jutni. Aki híján van a pénznek, azt kiveti magából a társadalom. Teréza retorikusan felépített nagymonológja sorra veszi a polgári világ tartópilléreit a vallástól a törvényen át az adminisztrációig. Majd fölteszi a végső kérdést: “Mire való az egész világ?” (A szigetlakók története). De ugyanezt kérdezi az önmagával és sorsával meghasonlott Athalie is anyjától: “Miért szültél a világra!” (A védördög).

A polgári világ megosztottságát, az egység megbomlását jelzi a vallási sokszínűség is. Noémi mohamedán, Brazovicsék katolikusok, Timár protestáns. Jókai ironikusan mutatja be az átkeresztelkedésre kényszerített Tíméa bolyongását a keresztény hitelvek között. Muzulmán vallásához közel áll a katolicizmus pompája, és kijózanítólag hat a protestáns puritanizmus a keresztelőkor és esküvőkor. Nem érti, miért énekli a kántor az “Óh, Izraelnek Istene” kezdetű zsoltárt, “amitől Timéának az a gyenge kétsége támadt, hogy őtet most talán izraelitának keresztelték meg” (Az alabástrom szobor menyegzője).

A haszonelvűség világával szemben Jókai megteremti az eszményi életforma színterét, a Senki szigetét. Amikor a főhős először lép a partra, “amit maga előtt látott, az a paradicsom volt” (A “Senki” szigete). “A Sziget mítosza: legtalálóbban így jelölhetjük meg műveinek tematikus magvát. Ez a sziget lehet a Föld valamelyik óceánján, vagy az Al-Dunán vagy valamely más folyón (például a Tiszán vagy Körösön), de elképzelhető a szárazföldön.[…] Ez a sziget a színhelye a hősök társadalommal dacoló vállalkozásainak, amelyben megkísérlik boldogságukat létrehozni Istennek a természetbe rejtett parancsai szerint, melyeket a világ megtagad vagy üldöz” (Szörényi László).

A Senki szigete ugyan a világtól elzárt hely, mégis állandó kapcsolatban áll a külvilággal. Területenkívüliségét a török porta és a bécsi udvar ötven évre biztosította, az idillt, a harmóniát a pénz és a fegyverek kiiktatása hozta el. Az itt lakók cserekereskedelemre rendezkedtek be. Napjaik nem tétlenségben, hanem állandó és nyugodt munkálkodásban telnek. A természet részeként önmaguk lehetnek, teremtőként a környezettel vívott küzdelemben teljesítik a rájuk bízott isteni parancsot, miközben teremtményként ráhagyatkoznak a Gondviselőre. A tételes vallás dogmái helyett deista-panteista istenfelfogást hisznek, kapcsolataikat, vonzalmaikat a szív döntése irányítja.

Timár a két világ között ingadozik és ingázik. Amikor a Senki szigetén tartózkodik, Timéa és az üzleti ügyek izgatják, Komáromból pedig Noémihez vágyik. “Boldog volt itthon, és szerette volna tudni, mi történik otthon” (Az édes otthon). A dilemma szinte feloldhatatlan Timár számára. Két esetben is a “cserehalál” Jókainál gyakran előforduló motívuma téríti vissza az életbe. Az első esetben Dódika, fogadott fia halála, másodszor Krisztyán Tódor Balatonból kibukkanó holtteste.

Nehezíti a főhős döntését a kétféle szerelem is, mely magába sűríti a két világ jellemzőit. Timár vonzalma Timéa iránt kettős természetű. A bűntudat és a kötelességteljesítés éppúgy munkál kapcsolatukban, mint az alabástrom test birtoklásának a vágya. Timár a regény elején háromszor merül alá a Dunába, hogy kimentse a török lányt. Timéát a hála érzése viszi a házasságba, s ezt meg is vallja a nászéjszakán: “Én tudom, hogy mi vagyok: önnek a neje. Önnek fogadtam ezt, s Istennek megesküdtem rá. Hűséges, engedelmes neje leszek önnek. Ez a sorsom. Ön velem annyi jót tett, hogy egész életem önnek van lekötve” (Az alabástrom szobor mennyegzője). Timéát az “alabástrom szobor” kifejezés kíséri végig a regényben. Az írói megoldás, az állandó jelző – éppúgy, mint Timár esetében az “arany ember” – az eposz műfaját idézi. Timéa tökéletes feleség, tiszteli férjét, elvégzi a rábízott feladatot, helytáll az üzleti életben. A szerelmi szenvedély hiánya azonban felőrli a kapcsolatot. Pedig a “szobor” képes lenne a teljes életre is, felizzik, mikor Kacsuka vonzáskörébe kerül.

Timéa tökéletes és hideg szépségével áll szemben Noémi életteli alakja. Jókai már az első bemutatáskor hangsúlyozza ellentétét a török leánnyal: “Talán az egyes vonások külön nem volnának a szobrász ideáljai, talán ha márványból volna, nem találnánk szépnek, de az egész főt és alakot, úgy ahogy van, valami rokonszenves sugárzat derengi körül, mely első tekintetre megigéz, és mentől tovább nézik, annál jobban megnyer” (Almira és Narcissza). Noémi harmóniateremtő személyiség, aki nem csupán magához köti a férfit, de szerelmével föl is szabadítja. Kapcsolatukban az egymás iránti kötelesség a szeretetben olvad föl.

Bár az értékelések Az arany embert a legjobb Jókai-alkotásnak nevezik, a regény művészi színvonala nem egyenletes. Az író nagyon erős motívumhálót szőtt a cselekmény köré. Az egyes motívumok felbukkanása sajátos lüktetést ad a műnek. A “vörös félhold” kissé külsődlegesen jelzi az emberi sors végzetszerűségét. A fehér cica kétszeri bemutatása funkciótlan. A regény koncepcióját tekintve kétséges az első Dódi szerepeltetése. Amilyen váratlanul viszi be a történetbe a kisgyereket Jókai, olyan hirtelen ki is emeli onnan. Már csak azért is, mert emberképében fontos szerepet játszik az átörökléstan, s Timár csak saját gyerekeivel népesítheti be a Senki szigetét, csak értük vállalhat felelősséget. A legszerencsésebb művészi megoldások az életkép-jelleggel függnek össze: “Milyen élő s meleg tónusú rajz a komáromi kereskedővilágé, s milyen kimódolt s hihetetlen Athalie bosszúmanővere, milyen telt és feledhetetlen a Senki szigetének egy-egy munkanapja, s milyen erőszakolt s kedvszegő Krisztyán Tódor brazíliai kalandja” (Németh G. Béla). Írói bravúr a Senki szigetének első, festményt idéző bemutatása. “A festmény három síkra tagolódik: az első, mintegy a premier plán, a gyümölcsös, a második a virágos kert, a harmadik a kép középpontja és egyszersmind a háttere, a hajlék. De akármilyen festményszerű a kép, mégsem mozdulatlan, állókép, statikus leírás. A látogató, a regény főhőse és vele együtt az olvasó mozog, halad benne. Bár a képet egységben látjuk, bizonyos fokig mégis történéssé alakul, mintegy a közeledő ember szemével érzékeljük, mint változik a szín. Ily módon lehetséges, hogy a virágos kert, mely az első síknak, a gyümölcsösnek eleinte háttérül szolgál, maga a kép lényeges alkatrészévé, második síkjává szélesül, és hasonlóképpen a hajlék a háttérből középponttá léphet elő” (Bárczy Géza).

Jókai az Utóhangokban írja: “Be kell vallanom, hogy nekem magamnak ez a legkedvesebb regényem. Az olvasóközönségnél is ez van legjobban elterjedve.” Mi volt Az arany ember sikerének titka? Bizonyára nem a történet gyakran kimódolt fordulatai. Jókai ráérzett a korhangulatra, az otthontalanságra, a polgári világból való menekülés vágya. Az arany ember határhelyzetet foglal a magyar széppróza történetében: a romantikus regény betetőzője és a magyar szecessziós próza első megnyilvánulása. A stílus- és ízlésirányzat jelenlétét mutatja a gazdag, túlburjánzó ornamentika, az életösztön mellett jelentkező halálvágy, a fojtott erotika. És élteti a regényt napjainkban is az ember örök vágya az elveszett paradicsom visszaszerzésére, az édenkertbe való visszatérésre.

Forrás: enciklopedia.fazekas.hu