Molière életrajza

Molière életrajza

Molière

3 minute read

Molière (1622-1673)

  • Francia drámaíró, színész, színigazgató, rendező
  • Eredeti neve Jean-Baptiste Poquelin.
  • Párizs: 1622
  • Apja jómódú kárpitos volt, az udvari szállító címet Jean-Baptiste-ra testálta, mint hat fia közül a legidősebbre.
  • A fiú tízéves, amikor elveszíti édesanyját.
  • Apja a jezsuiták kollégiumába íratja be, ahol a fiú kitűnően megtanul latinul (Plautust, Terentiust eredetiben olvasta).
  • Az egyetemen jogot és filozófiát tanul, s húszévesen kész ügyvéd, érdeklődése azonban már kora ifjúságától a színházhoz vonzotta.
  • A színész Béjart családhoz költözik. Beleszeret a nála idősebb, szép és tehetséges Madeleine Bejart-ba (aki akkor már színésznő).
  • Felveszi a Molière nevet.
  • A Béjart testvérekkel színtársulatot szervez: ez az Illustre Théâtre.
  • Kezdetben tragédiák írásával próbálkozik. Párizsban megbuknak. Molière a bukott társulat fejeként kétszer is az adósok börtönébe kerül. Kiszabadulása után vándorszínészetre adják fejüket (1645).
  • A következő 13 év nagyon hasznos Molière számára: kezdő íróként olasz komédiákat dolgoz át, s a komikus főszerepeket magára osztja. Hatalmas siker.
  • Conti herceg pártfogását élvezik, miközben Dél-Franciaország városait járják.
  • 1658-ban újra fellépnek Párizsban, s XIV. Lajos harsogva nevet Molière egyik komédiáján (A szerelmes orvos).
  • 1659-ben bemutatja a Kényeskedőket, a korabeli szellemi divathóbortot, a finomkodó társalgási stílust gúnyoló művét.
  • 1662-ben beköltözhet a társulat a királyi palota színházába.
  • A negyvenéves Molière feleségül veszi Armande Béjart-t, régi barátnője 19 éves lányát (mások szerint húgát). Rosszindulatú ellenségei azt híresztelik, hogy tulajdon lányát vette el. (Armande igazi apja valószínűleg Modena gróf volt.) XIV. Lajos pedig úgy mond véleményt, hogy vállalja Molière első kislányának keresztapaságát.
  • A király rendelésére több zenés darabot és balett-komédiát készít a kitűnő olasz zeneszerzővel, Lullyvel.
  • 1664-ben óriási botrányt kavar a Tartuffe első változatának bemutatója; Párizs érseke leparancsoltatja a színpadról a darabot.
  • 1667-ben más címmel mutatják be (Az imposztor), de ismét betiltják, s csak 1669-ben játszhatják újra, ekkor már végleges formájában.
  • Molière egymás után írja nagy jellemkomédiáit (Don Juan; Mizantróp, Úrhatnám polgár).
  • Miután következő nagyobb vállalkozásaival (Dandin György; A fösvény) sem aratott átütő sikert, három évig nem írt egész estés, ötfelvonásos darabot.
  • Az erős munkatempó egyre jobban aláásta egészségét (minden jel szerint tüdőbajos lehetett). De sem betegsége, sem Madeleine halála miatti fájdalma nem volt elég ok a pihenésre: az egész társulat az ő munkájára épült.
  • Párizsban, 1673. február 17-én új darabjának, a Képzelt betegnek a negyedik előadásán rosszul lett (címszereplőként), de végigjátszotta az előadást, hogy a társulat el ne essen a bevételtől. Néhány órával később meghalt. Párizs érseke (hivatkozva egy régebbi, színészeket sújtó rendelkezésre) csak napok múlva és csak sötétedés utánra engedélyezte a temetést, gyászpompa nélkül.
  • Halála után 7 évvel társulata egyesült a rivális együttessel, s a Király Társulata néven játszott tovább. Ez lett a magja a franciák nemzeti színházának, a Comédie Française-nek.
  • A művekből kibontakozik Molière filozófiája: tanúságtétel a természetesség, a természetes ész mellett. A társadalom nevelésére irányuló törekvése, racionalizmusa, realizmusa és páratlan komikus vénája Molière-t minden idők egyik legnagyobb vígjátékírójává avatja. Magyarországi megismertetése a XVIII. sz. végén, a XIX. sz. elején indul meg.

forrás:

enciklopedia.fazekas.hu