7 minute read

Az egynyelvű szótárak ismerete

Szótárnak nevezzük az olyan írásművet, amelynek a témája az egyes szavakhoz kapcsolódó ismeretek, elsősorban a szavak jelentése, és amely szavak sorrendje a szavak betűrendjében van kialakítva. Szótárak: Szócikkek, nyelvészeti segédeszközök, valamilyen szempont szerinti rendszerezése. (címszavak, szócikkek)

Célja: gyakorlati (a két- vagy többnyelvű szótárak) és tudományos (egynyelvű) - kézikönyv!

A szótárazás nem új keletű dolog, a kódexek korában már készítettek: glosszákat- ezek voltak az első szójegyzékek (Schlägli-szójegyzék, Besztecei szójegyzék), melyek lehettek: interlineárisak – tehát két sor közé írták és marginális – a lapszéliére jegyezték fel a szavakat.

Az egynyelvű szótárak csoportjai:

  1. értelmező szótárak (megmagyarázza a szó jelentését)
  2. tájszótárak (egy adott régió szavait rögzíti)
  3. történeti szótárak (régi nyelvállapotok szókincse)
  4. etimológiai szótárak (azt vizsgálja, honnan származik a szó)
  5. írói szótárak (egy-egy író szókincse, ami nyelvállapotra utal vissza)
  6. sajátos rendeltetésű szótárak (pl. régi magyar családnevek, Bakaszótár, Diákszótár, stb.)
  7. tezaurusz (olyan szótár vagy szójegyzék, amelyben az egyes szavak, mint fogalmak az egymáshoz viszonyított és jelzett értékeik (alá-, fölérendeltség stb.) szerint vannak felsorolva. Magyar változat az OSzK elektronikus könyvtárában.))

Értelmező szótárak

Rendszerint egynyelvű szótár, amely a szókészlet köznyelvi elemeinek, szavainak, szókapcsolatainak, idiómáinak jelentését fejti ki egész mondatokban, a lehető legegyszerűbben. Leírják a főbb jelentéstartalom jegyeit, idegen szóval megadják, szinonimákat közöl. 1844-ben írtak ki először értelmező szótárra pályázatot, ezt Czuczor Gergely és Fogarasi János nyerte meg. Ez a szótár A magyar nyelv szótára 4 kötetes volt, és 1862-74-ig jelent meg, ebben eredetmagyarázat is van.

  • Czuczor – Fogarasi: A magyar nyelv szótára (MNySz)A szerkesztők a magyar irodalmi alkotásokból, a köznyelvből gyűjtöttek, tulajdonneveket és a nyelvújítás során keletkezett szavakat, az elavultnak tekintett, illetve nyelvjárási szavakat is felhasználták. Bár a megbízás értelmező szótárról szólt, munkájuk kiterjedt a szótörténeti elemzésre is.
  • Ballagi Mór: A magyar nyelv teljes szótára , 2 kötetes 1867-1. kötet, 1872. – 2. kötet. A 19. sz. köz- és szépirodalmi szókincsét rögzíti, stílusárnyalatokat is megkülönböztet, táj és idegen szavakat is alkalmaz.
  • Balassa József: A magyar nyelv szótára. 1940-ben jelenik meg, már nyelvhelyességi szempontokat is bevezet, pl. kerülendő x-nek az alkalmazása.
  • Országh László - Bárczi Géza: A magyar nyelv értelmező szótára (MTA Nyelvtudományi Intézete). (ÉrtSz) 1953-62-ig jelent meg, köznapi szókincset dolgoz fel, szak- és műszavakat használ, tájszavakban jelöli a kiejtést, a származási helyet, a szavak időrendi elhelyezését. A szavak jelentésének értelmezésén kívül megadja azok stílusminősítését is, ezzel felhasználásuk lehetőségére utal.
  • Magyar értelmező kéziszótár (Juhász József - Szőke István - O. Nagy Gábor - Kovalovszky Miklós) (ÉKSz) 1972. Ez már rajzokat, ábrákat, nyelvhelyességet, köz-és szaknyelvet is feldolgoz. 75 000 címszó; Az MTA Nyelvtudományi Intézete és az Akadémiai Kiadó közös kiadványa;
    • A magyar irodalmi és köznyelv szókincse
    • Új szókapcsolatok, kifejezések, szólások, minősítések, értelmezések és etimológiák
    • A szavak gyakoriságát jelző számok
    • Ízelítő a határon túli magyar nyelv szókészletéből, sajátos jelentéseiből
    • Mindenkinek szóló, könnyen kezelhető, átfogó kézikönyv

Tájszótárak

A nyelvjárásgyűjtést korábban laikus emberek, papok, tanítók végezték, leginkább a szókincsre koncentrálva. A 1930-as évek indulásával folyamatos tájszógyűjtés lesz jellemző. Kialakul mint tudományág: a nyelvjárástan. 1930-tól Csűry Bálint karolja fel ezt az ügyet, akkor már nyelvészek gyűjtenek tájszavakat, kialakítják ez egységes hangjelölést, kiterjesztik a nyelvjárástant más tudományokra pl. irodalom, történelem.

Nyelvjárási szavaink jelentéséről, felhasználásuk lehetőségeiről a tájszótárak adnak felvilágosítást. A teljes nyelvjárási szóanyagot, az összes nyelvjárástípus szókészletét feldolgozó nyelvjárási szótár még nem készült el.

  • Általános tájszótár: gyűjti az alaki (kanál-kalán), a jelentésbeli (bogár) és a valódi tájszavakat (peco, tócsni) és az összes magyar nyelvjárást feldolgozza.

    • Magyar tájszótár (Tsz.) 1838. Buda. A Magyar Tudós Társaság gondozásában jelent meg, az előszót Döbrentei Gábor, az utószót Toldy Ferenc írta, de a szerkesztője nem ismert, talán Vörösmarty vagy Kecskeméti Csapó Dániel volt. A finnugor népek körében ez az első tájszótár, mindhárom típusú tájszót gyűjti, nem minden nyelvjárásból, a szó pontos lelőhelyét közli.
    • Szinnyei József: Magyar tájszótár (Mtsz.) 1. kötete 1893. 2. kötet 1897-1901. Az előszóban a nyelvjáráskutatás történetét és módszereit taglalja. Felépítése: a, megadja a jelentését a címszónak latin vagy német megfelelővel b, értelmezést segítő szövegkörnyezetet ad, c, lelőhelyet, d, adatközlő nevét.
    • Új magyar tájszótár (ÚjMTsz.) 1890-1960. A Debreceni Nyelvkutató Intézet, az ELTE Nyelvjárástani Tanszéke, és a MTA Nyelvtudományi Intézete szerkesztésével.
  • Regionális tájszótár: egy terület nyelvjárásához köthető szókincset gyűjt. Ezen belül:

    1. regionális teljes tájszótár: egy régió minden tájszavát gyűjti
    2. regionális tájszótár: csak egyfajta tájszót vizsgál pl. Debreceni Cívis szótár: mesterséghez köthető.
    • Csűry Bálint: Szamosháti szótár 1935. Bp. Három nemzedéktől, élőbeszéd alapján gyűjt, alaktani és hangtani sajátosságokat vizsgál, mindhárom tájszót, a valódi tájszóhoz néprajzi leírást ad.
    • Kiss Géza- Keresztes Kálmán: Ormánsági szótár 1953. Szintén három nemzedéktől, élőbeszéd alapján gyűjt és értelmezi a szavakat.
    • Bálint Sándor: Szegedi szótár 1957. Élőbeszédet gyűjt, településtörténeti bevezetővel, nyelvjárási jellemzőkkel, szinonimakereséssel, rövidítéssel, magyarázómondatokkal látja el szótárát.
    • További pl.-k: Kriza János: Erdélyi tájszótár, Imre Samu: Felsőőri tájszótár, Villám Judit: Nagykőrösi szótár, Kiss Jenő: Mihályi tájszótár, stb.

Jelentős továbbá: Magyar nyelvjárások atlasza- Deme László és Imre Samu szerkesztésében

Történeti szótárak

Cél: egy nyelv szókincsének, szókészletének múltját bemutatni fejlődésében és változásában.

  • Magyar nyelvtörténeti szótár Bécs-Pest 1868-71. szerk.: Mátyás Flórián. Értelmezte a szavakat és latin magyarázatokkal látta el.
  • Magyar nyelvtörténeti szótár – Szarvas Gábor-Simonyi Zsigmond 1890-93. Cél: legrégebbi emlékektől a nyelvújításig gyűjteni, 1873-78-ig gyűjtötték az anyagot, de a legrégebbi emlékeket nem ismerték, a nyelvújítási anyagból önkényesen válogattak, megadták a címszó latin megfelelőjét, rövidítését. Érdekes, hogy az összetett szavakat az utótag alapján rakták sorba, hátul tárgymutatóval látták el, megadták, hol találkozhatunk először a szóval és ennek időpontját.
  • Ittzés Nóra főszerk.: A magyar nyelv nagyszótára I-II, Budapest, 2006.
  • Szily Kálmán. A magyar nyelvújítás szótára 1902 NY.Ú.SZ.

A korai szövegek pótlására:

  • Berrár Jolán-Károly Sándor: Régi magyar glosszárium 1984. Bp.
  • Szamota István-Zolnai Gyula: Magyar oklevél szótár 1902-1906.
  • Szabó F. Attila-Benedekné Gergely Piroska-Mózesné Kabán Annamária: Erdélyi-magyar szótörténeti tár
    • Óriási szócikkek
    • A szócikkek konkrét idézetekből állnak, amiknek leírja a forrásait (mikor, hol és ki írta).

Etimológiai szótárak

Def.: a nyelvtudománynak az az ága, amely elválaszthatatlan egységet alkot a szótörténettel, kutatja a szavak történetét felhasználva a földrajz, történelem, nyelvészet, művészettörténet kutatásait.

Szűkebben: szófejtés, szóeredeztetés. 1900-as évek elején végeznek először ilyen kutatásokat, kezdetben folyóiratokban. 1904-ben ír ki a MTA erre pályázatot.

  • Gombocz Zoltán-Melich János: Magyar etimológiai szótár 1919-44. 17 füzetben jelent meg, de Gombocz halála miatt csak G betűig jutottak.
  • Bárczi Géza: magyar szófejtő szótár 1941. Művelt olvasóknak készült, rövid szócikkek, címszó után utalás, az előfordulás dátuma, szófaja, származékai. Nyelvtani fejtegetéssel adja meg, hogy milyen módon keletkezett az adott szó (pl.: tükörfordítással német-fr. mintára).
  • A magyar nyelv történeti etimológiai szótára 3 kötet a 4. a mutató. Egyesíti a történelmi és etimológiai szótár sajátosságait, megadja a címszó definícióját, forrását, előfordulását, német és latin megfelelőket ad, utal kódexekre.
    • A szavakkal együtt ki van emelve egy évszám
    • A szócikk évszámokhoz rendelt kifejezéseket és előfordulási helyeket ír.
  • Földrajzi Nevek Etimológiai Szótára
    • földrajzi nevek vannak benne.

Írói szótárak

Kritikai kiadás: irodalmi műnek, az eredeti kéziratok vagy az első kiadások alapján szerkesztett jegyzetekkel ellátott tudományos kiadása.

pl. írói szótár ami egyfajta gyakorisági sztár is

  • Petőfi szótár – J. Soltész Katalin-Szabó Dénes-Wacha Imre- Gáldi László. 4 kötetes 1973-1987. 150. évfordulóra adták ki.
    Petőfi életművének, verseinek, prózáinak nyelvét és stílusát vizsgálják. Nyelve őrzi az irodalmi nyelv korabeli hagyományait, és a népies nyelvhasználatot is. Tartalmaz, rövidítéseket, tájékoztatót, előszót, szerkesztési elveket-használatot, felsorolja a költeményeit, címet, időpontot, összes műveiben hol található, idegen szóval is magyaráz.
  • Csokonai szókincstár – Jakab László-Bicskei András. Ez is kritikai kiadáson alapul, nem szótár, inkább adattár, meghatározza a szófajt, idézeteket nyújt, megahatározza a szó gyakoriságát a költőnél. 9812 szót dolgoz fel. Mai helyesírással adja meg, de eredetit is közöl.
  • Jakab László, Bölcskei András: Balassi-szótár
  • Bánk bán- és Zrínyi-szótár - Beke József tanár úr!

Sajátos rendeltetésű szótárak

  • Deme László–Fábián Pál szerk.: Helyesírási tanácsadó szótár, Budapest, 1983. (HTSz.)-
  • Deme László, Fábián Pál és Tóth Etelka szerkesztette: Magyar helyesírási szótár
    • Akadémiai kiadó Bp., 1999.
    • Ezt a szótárt használhatod az érettségi vizsgán is!
    • 140 ezer szót és szókapcsolatot tartalmaz
  • A magyar helyesírás szabályai, tizenegyedik kiadás, Budapest, 1984.
  • Laczkó Krisztina–Mártonfi Attila: Helyesírás, Osiris, Budapest, 2004.
  • Grétsy László–Kemény Gábor szerk.: Nyelvművelő kéziszótár, Budapest, 1996. (NymKsz.)
  • Kugler Nóra–Tolcsvai Nagy Gábor: Nyelvi fogalmak kisszótára, Budapest, 2000.

Idegen szavak szótárai

  • Bakos Ferenc szerk.: Idegen szavak és kifejezések szótára, Budapest, 1967, 1973 stb.
  • Tolcsvai Nagy Gábor: Idegen szavak szótára, Budapest, 2007.

Szinonimaszótárak

  • Kis Gábor szerk.: Magyar szókincstár, Budapest, 1998.
  • O. Nagy Gábor–Ruzsiczky Éva: Magyar szinonimaszótár, Budapest, 1978, 1980 stb.
  • Ruzsiczky Éva: Szinonimaszótár diákoknak, Budapest, 1998.
  • A magyar nyelv szóvégmutató szótára (gyakorlatilag az értelmező szótár, csak a szavak végéről)

Régi magyar családnevek szótára

Szólás, közmondás

  • Baranyai Decsi János: Szólás és közmondás gyűjtemény 1589.
  • O.Nagy Gábor: Magyar szólás és közmondás gyűjtemény
  • Mi fán terem?
  • O. Nagy Gábor: Magyar szinonima szótár 1961.
  • A Magyar Nyelvújítás szótára
    • A szavak után ott van, melyik nyelvújító találta ki és hogy mikor (évszám).
    • Nagyon furcsa szóalkotások is vannak benne (pl.: szennyíteni)

Szótárak másik csoportosítása tartalmuk szerint

  • Irodalmi nyelvi
  • Nyelvváltozati nyelvi (Újságnyelvi gyakorisági szótár, A mai magyar nyelv szépprózai gyakorisági szótára)
  • Társadalmi csoportnyelvi rétegnyelvi szótár (szakszótár - egyes tudományágak szakkifejezéseinek többnyelvű gyűjteménye)

Diachrone (átkeresztező) szótárak

  • nyelvtörténeti korokon átívelő szótár
  • helyesírási szótár, etimológiai szótár, stb.

Szinkron szótárak

  • kizárólag egy nyelvtörténeti kor szavait tartalmazza
  • Nyelvújítási szótár