ÖRKÉNY ISTVÁN ÉLETRAJZA  1912. április 5. – Jómódú polgárcsalád gyermekeként megszületik Örkény István; apja: Örkény Hugó tekintélyes budapesti gyógyszerész, anyja: Pető Margit; 1930-ban leérettségizik a budapesti Piarista Gimnáziumban (Szabó Zoltán, Thurzó Gábor, Boldizsár Iván osztálytársa, Sík Sándor irodalomtanára volt), majd beiratkozik a Műegyetem vegyészmérnöki karára; 1932-től gyógyszerészhallgatóként folytatja tanulmányait; 1934-ben gyógyszerész diplomát kap; 1934–1936 – barátaival megalapítja és szerkeszti a Keresztmetszet című folyóiratot. Itt jelennek meg első novellái, művei;

Zrínyi Miklós (1620-1664) május 1-jén született a horvátországi Ozalyban vagy Csáktornyán a Muraközben. A dalmáciai család eredeti neve De Brebirio, a 14. században kapta egyik ősük Nagy Lajostól Zrin várát, innen ered a Zrínyi név. édesanyja: Széchy Magdolna apja: Zrínyi György öccse: Zrínyi Péter dédapja Zrínyi Miklós, a szigetvári hős (1566) nevelőjük: Pázmány Péter II. Ferdinánd Sennyei István püspököt nevezte ki az árvák főgyámjául, Pázmány csak közvetve irányította taníttatásukat.

Weöres Sándor (1913-1989) 1913. június 22-én született Szombathelyen. apa: Weöres Sándor - földbirtokos katonatiszt anya: Blaskovich Mária polgárcsaládból való; Weöres egyetlen gyermeke; Csöngén élt (Vas megye), gyermekkorától nagy műveltségű felnőttekkel érintkezett. A pápai evangélikus iskolában kezdte tanulmányait. 1919-től a csöngei evangélikus iskolában tanult. Gyenge egészségi állapota miatt magántanuló lett. Gyermekként kiolvasta a falu lelkészének, Hutter Zsigmondnak a könyvtárát, különösen Shakespeare és Schiller drámái jelentettek számára nagy élményt.

Vajda János (1827-1897) Pesten született, 1827. május 7-én. Apja, Vajda Endre feltehetően Kulcsár István lapszerkesztő szolgálatában állt Pesten, itt vette feleségül Veleczky Lídia szobalányt, s itt született fiuk. Rövidesen a Fejér megyei Válra költöztek, ahol az apa az Ürményi-család birtokán főerdész volt. Így a költő gyermekkorát a mindig idillinek látott, községtől távoli erdészházban töltötte. Székesfehérvárott és Pesten járt gimnáziumba. Pesten Vajda Péternél, a neves írónál, rokonánál lakott. Diákkorától írt verseket, eszményképe Petőfi volt.

Oravecz Imre életrajza (1943–) A Heves megyei Szajlán született, 1943. február 15-én. Általános iskolába szülőfalujában járt, az érettségi vizsgát Szentgotthárdon tette le. 1962 és 1967 között a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen tanult magyar–német szakon, és ugyanott diplomát szerzett. Első versei az Alföldben jelentek meg, 1962-ben – 1975-ig egyetlen más hazai országos terjesztésű orgánum sem közölte szövegeit. 1967-ben Budapestre költözött. 1968-ban versei megjelennek az újvidéki Hídban, Bori Imre kísérőtanulmányával. Első kötetét a Szépirodalmi Kiadó szerkesztői visszautasították, de verseit beválogatták a Költők egymás közt című antológiába, amelyben a fiatal költőt Weöres Sándor mutatta be.

Móricz Zsigmond (1879-1942) “Nyugat csapatjának keleti zászlója, Mi nagy csatázásunk nagy igazolója. S ha a lehetetlent nem tudtuk lebírni, Volt egy szent szándékunk: gyönyörűket írni.” (Ady Endre: Levél-féle Móricz Zsigmondhoz) 1908: Hét krajcár (1909: kötet is ezzel a címmel) Élete, családja, élményei Tiszacsécse (“tündérsziget”) - Prügy (“a feledhetetlen szenvedések évei”) - Debrecen (Légy jó mindhalálig) - Sárospatak (Kamaszok) - Kisújszállás (Forr a bor) - Debrecen - Pest - Leányfalu (Életem regénye, 1938)