Babits: Jónás könyve - 1938 (elbeszélő költemény) Babitsról: Nyégyesy-szeminárium, Nyugat főszerkesztő, gégerák költészetének ált. jellemzői: filozófiai érdeklődés, objektivitás, a lírai én háttérbe húzódása – tárgyiasabb hang, esztétizáló, klasszicizáló hajlam, szec., szimb, imp., exp., formafegyelem & formai igényesség, közéleti feladatvállalás műfordítások & irodalomtörténet bibliai hagyomány archaikus jelleg: műfaj hangnem: ironikus / tragikomikus – modern – újszerűség, korszerűség eltérés a bibliától: történetbeli eltérések (pl. nem ő vállalja hogy vessék a tengerbe, hanem elbújik; Ninive: a bibliában megtér, itt nem hallgatnak rá, stb) alap: eltérés a konfliktus megoldásától – többletjelentés eltérés a hangvételben: Ø emelkedett, patetikus – irónia + naturalisztikus leírások eltérés az értelmezésben: a bibliában Jónás végrehajtja a küldetést, itt alulmarad & szánalmas figura a mű értelmezése téma: költői szerepvállalás: a „próféta költő” korábbi hagyományok: Petőfi, stb korábbi szerepvállalásról szóló Babits versek: A lírikus epilógja, Cigány a siralomházban, Mint különös hírmondó, stb.

Jónás könyve A Jónás könyve 1938 terve már a műtét előtt készen volt, de csak azt követően vetette Babits papírra. Méghozzá jókedvűen, a lehetőségekhez képest mosolyogva és nevetve - tudjuk meg Illyés Gyula visszaemlékezéséből. (Ebből vonta le Illyés azt a következtetést, hogy valójában a prófétaszerep paródiájáról van szó, ám ezt az értelmezést sem a mű, sem az életmű egésze nem támasztja alá.) Először a Nyugat 1938. szeptemberi számában jelenik meg.