Zrínyi Miklós életrajza

Zrínyi Miklós életrajza

Zrínyi Miklós

4 minute read

Zrínyi Miklós (1620-1664)

    1. május 1-jén született a horvátországi Ozalyban vagy Csáktornyán a Muraközben.
  • A dalmáciai család eredeti neve De Brebirio, a 14. században kapta egyik ősük Nagy Lajostól Zrin várát, innen ered a Zrínyi név.

édesanyja: Széchy Magdolna

apja: Zrínyi György

öccse: Zrínyi Péter

dédapja Zrínyi Miklós, a szigetvári hős (1566)

nevelőjük: Pázmány Péter

  • II. Ferdinánd Sennyei István püspököt nevezte ki az árvák főgyámjául, Pázmány csak közvetve irányította taníttatásukat. Sennyei püspök protestáns kapcsolatai és a rokon Batthyányak Németújvárott meghitt családi környezetet biztosítottak a Zrínyi árváknak.

  • 1628-35 között Grazban, Nagyszombaton és Bécsben tanul jezsuita iskolákban.

  • 1636-ban Itáliába utazik út, itt szerzi meg barokk műveltségét, és alapozza meg könyvtárát.

  • 1637-ben hazatér Csáktornyára

  • feladatai:

    • a gazdaság felvirágoztatása
    • a Habsburg udvari körökbe történő beilleszkedés
    • török elleni harc
    1. február 11-én házasságot köt Draskovich Mária Euzsébiával (szerelmes verseiben Violának nevezi). Egyetlen verse (*A vadász és Echo) szól csak a régi szerelemhez, Esterházy Júliához.
  • Felesége halálára írt (1650) versei: Orpheus keservei; Orpheus és Pluto.

  • Izsák fia halálára írt verse: Elégia.

  • 1647-48 telére készült el főműve, a Szigeti veszedelem (Obsidio Szigetiana). A megírás körülményeiről a 9. ének első négy versszakában számol be, hivatkozva arra, hogy a műalkotáshoz szükséges nyugalmat állandóan megzavarja a kanizsai török. Zrínyi 15 énekben, 1566 versszakban adja elő dédapja 1566-os helytállását, a szigeti ostrom, a vármegszállás történetét.

  •  1648. május elején Bécsben leteszi a horvát báni esküt.

  • szembesül a problémákkal:

    • a Habsburgoktól nem várhat a török ellen segítséget
    • a magyar sereg alkalmatlan a hadviselésre
    • katonai műveket ír (a magyar hadtudomány megteremtője)
    • célja: a török elleni harc
    • egységes nemzeti hadsereg felállítása
  • 1651-ben Bécsben jelent meg az Adriai tengernek syrenaia. A szirén a barokk esztétikában a költő jelképe (Tasso és Marino is használja); az Adriai-tenger pedig a Zrínyi birtok és Magyarország határa. A cím jelentése: Zrínyi Miklós magyar költő. Tudatosan felépített kötet: tartalmazza első feleségéhez írt szerelmes verseit, epigrammákat, a Feszületre című ódát, a Szigeti veszedelmet, s a kötetet a Peroratio zárja.

  • 1651 Tábori kis tracta

    • egy átfogó katonai kézikönyv egyetlen elkészült fejezete.
    • Fordítás. Az eredeti mű: Giorgio Basta: A táborozás kézikönyve. - Tartalma: hadszervezés, ellátás, katonai létszám …
  • 1653 Nádasdy emlékiratai

    • 3 darab levél magyar nyelven (nádori székre pályázott, de mellőzték)
    • témája: független Magyarország, nemzeti királyság létrehozása
    • királyjelöltje: II. Rákóczi György
  • 1653 Vitéz hadnagy műfaja:

    • katonai elmélkedések laza gyűjteménye; középpontjában az ideális hadvezér tulajdonságainak megrajzolásával. Gyakran használ szólásokat, közmondásokat.
    • Irodalmi mintája: Tacitus latin szerző munkái (Historiae; Annalés)
  • 1656 Mátyás király életéről való elmélkedések-ben Mátyást az ideális uralkodónak tartja.

    • Irodalmi mintája: Machiavelli A fejedelem.
    • Forrása: Bonfini és Heltai Gáspár írásai
  • 1660-1661 Ne bántsd a magyart! Az török áfium ellen való orvosság

    • műfaja: tanulmány, politikai röpirat.
    • Az 1. részében helyzetképet rajzol. Rámutat arra, hogy egyetlen hatalomnak sem áll érdekében a magyarság segítése. A belső helyzetet az önzés, a széthúzás gyengíti.
    • A 2. részben az önálló és állandó hadsereg felállításának igényét fejti ki; a hadsereg parasztokból állna, a nemesség anyagi támogatásával. A zárógondolat -
      “Elfussunk? nincs hová, sohun másutt Magyarországot meg nem találjuk, senki a maga országából barátságunkért ki nem mégyen, hogy minket helyheztessen belé. A mi nemes szabadságunk ez ég alatt sohun nincs, hanem Pannóniában. Hic nobis vel vincendum, vel moriendum est” - majd Vörösmarty Szózatában teljesedik ki: “Itt élned, halnod kell!”
    • A művet Forgách Simon nyomtatta ki 1705-ben, és II. Rákóczi Ferencnek ajánlotta.
  • 1652 tavaszán Bécsben feleségül vette Löbl Mária Zsófiát.

  • 1663 a török Bécs felé vonul, király kinevezi Zrínyit “az egész magyar hadsereg főparancsnokának”.

  • 1664 januárjáig főparancsnok, sikerei után azonnal leváltják.

  • 1663-64-ben vívja a diadalmas téli hadjáratot (Dráva menti támadás).

    • Montecuccoli hadvezetési hibája miatt elvész az újjáépített (1662) Zrínyi-Újvár.
  • 1664 Vasvári Béke - egyezség a törökkel a magyarok hátrányára

    • Zrínyi kapcsolatokat keres XIV. Lajossal, illetve a német fejedelmekkel a Habsburgok ellen
  • 1664 meghal a Csáktornya melletti karsuneci erdőben. (A közvetlen szemtanú, a Zrínyinél vendégeskedő Bethlen Miklós önéletírásában elsőként veti fel kételyét a titokzatos vadkannal szemben.)

  • 1817-ben Kazinczy Ferenc adja ki Zrínyi összes művét. (Tőle származik az eposz címe is.)

forrás: www.enciklopedia.fazekas.hu; A magyar irodalom története)