Katona József (1791-1830) #

• 1791. november 11-én született Kecskeméten; iparos család sarja.
        (A város szülötte Kelemen László is, a magyar színháztörténet nagy alakja.)
• 1798–1802 a kecskeméti római katolikus iskolában végzi az elemi osztályokat.
• 1802–1804, utána 1805-1807 a pesti és a kecskeméti piaristáknál gimnáziumi évek.
• 1807–1808 a szegedi piaristáknál filozófiát tanul (egyetemi előkészítő)
  • Salamon József Vazul a tanára, aki kialakítja Katona történelmi nézeteit.
  • a történelmet ettől kezdve kritikával szemléli
• 1808–1809 pesti egyetem előkészítő filozófiai osztályába jár
• 1810–13 jogot hallgat Pesten
  • történelem és a színház érdekli
  • 1811-től a Második Pesti Magyar Játékszíni Társaság segédszínésze, Békési József néven darabokat fordít, dramatizál (Shakespeare, Lessing, Schiller darabjait fordítja).
  • 1812-ben dramatizál, átdolgoz (A borzasztó torony, Monostori Veronika, Hédervári Cecília).
  • karácsonyi darab (Luca széke, 1812)
  • stílusát hosszú ideig meghatározza a német lovagdráma: a műfaj jellegzetessége a hatásvadász eszközök, motívumok használata (nőrablás, gyilkosság, ármány, várostrom)
  • Beleszeret Déryné Széppataki Rózába. (A rózsa, vagy a tapasztalatlan légy a pókok között, 1814 – ebben a vígjátékban zárja le a nő iránt érzett hiábavaló szerelmét, csalódottságát.)
  • 1815-ben feloszlik a társulat, állandó épület és a támogatás hiánya miatt: a színészek a vidéki társulatokhoz szegődnek.
• 1813. joggyakornok Dabason, Halász Bálint ügyvédi irodájában.
• 1813-ban pedig már eredeti, történelmi drámákat ír:
  • (Aubigny Clementina, 1813 – elítéli benne a vallási fanatizmust, megjelenik benne az uralkodó és nemzet közti konfliktus;
  • Ziska, 1813 – hogyan válik árulóvá a királyhű ember, a Bánk bán lélektani előzménye)
• Átdolgozta a Német Színház által előadott történelmietlen Szent István-drámát (István, a magyarok első királya, 1813 – megjelennek benne II. Endre és a petúri lovagok előképei)
• 1814. Jeruzsálem pusztulása – szomorújáték
  • itt már teljesen megújuló dramaturgiát találunk
  • idegen elnyomók és hazafiak kérdése
• 1814. az Erdélyi Múzeum pályázatot hirdet a leendő kolozsvári színház számára.
  • Döbrentey Gábor fogalmazza meg a felhívást: a dráma eredeti és történeti tárgyú legyen. (“A tárgy históriai, hősi legyen. Választhatja a poéta vagy a magyar históriából, vagy akármely másból is.”)
  • 1815. a beadás dátuma (ezt később meghosszabbítják)
  • 1818-ban hirdetnek eredményt. A fődíjat Tokody János A pártosság tüze című darabja nyeri. A díjazott Bolyai Farkas két drámája is. Katona műve nincs megemlítve sem.
• 1815. Elkészül a Bánk bán első szövegváltozata
  • A Bánk bán verselése blank verse, a nemzeti tragédiák kötelező metruma. 1819-ben készül el a végleges változat. (csak kiadatni engedték, eljátszani nem, mert úgy vélték, Bánk nagyobb jellem, mint az uralkodó)
  • Katona figyelembe veszi a jogász- és színésztárs, Bárány Boldizsár Rostáját, hibajegyzékét, találó meglátásait.
  • 1820-ban Kecskeméten jelent meg nyomtatásban. (1821-es dátummal)
  • 1833-ban Kassán volt az ősbemutató, Udvarhelyi Miklós kérte jutalomjátékának (ő Mikhál szerepét kapta), Melinda szerepében Dérynével.
  • Vörösmarty elítéli, veszélyes tendenciának ítéli
  • A következő színpadra állítás 1834-ben Pesten történt.
  • Az 1848. március 15-i előadás félbeszakadt; (Laborfalvi Róza és Jókai szerelme ezen az előadáson kezdődött)
  • 1861-ben Erkel Ferenc megzenésítette; (Egressy Béni szövegkönyve alapján)
  • 1976-ban Illyés Gyula átigazította.
• 1815-ben ügyvédi vizsgát tesz.
  • Felhagy a színházzal
  • “Ha a madár látja, hogy hasztalan esik fütyörészése, élelméről gondoskodik és elhallgat.”
• 1820 végén visszaköltözik Kecskemétre, ahol alügyész, a szülővárosa tanácsának ajánlotta Bánk bánt
• 1820. röpirata: Mi az oka annak, hogy Magyarországban a játékszíni költőmesterség lábra nem tud kapni?
  • az állandó kőszínház hiánya
  • a könyvformában való megjelenés nehézségei,
  • a cenzúra működése
  • elvi bírálat hiánya.
• Verseket ír, pl. Vágy című költeményét, mely az új romantikus irodalom periodikájában, az Aurórában jelent meg.
• 1823. helytörténeti írás A kecskeméti pusztákról, a Tudományos Gyűjteményben jelent meg.
  • beszédei:
    • A kecskeméti színházért
    • A kecskeméti szegény nép nevében
• 1826-tól főügyész. Anyagi körülményei rendeződnek, támogatja családját.
• 1830. április 16-án – ebéd után, hivatalába tartva – szívszélhűdésben hal meg.