Móricz Zsigmond
(1879-1942)

#

“Nyugat csapatjának keleti zászlója,
Mi nagy csatázásunk nagy igazolója.

S ha a lehetetlent nem tudtuk lebírni,
Volt egy szent szándékunk: gyönyörűket írni.”

(Ady Endre: Levél-féle Móricz Zsigmondhoz)

1908: Hét krajcár (1909: kötet is ezzel a címmel)

Élete, családja, élményei

#

Tiszacsécse (“tündérsziget”) - Prügy (“a feledhetetlen szenvedések évei”) - Debrecen (Légy jó mindhalálig) - Sárospatak (Kamaszok) - Kisújszállás (Forr a bor) - Debrecen - Pest - Leányfalu (Életem regénye, 1938)

Felesége

#

Holics Eugénia ~ Janka (1905-25) (a szenvedő, gyötrő, aggodalmas, féltékeny, puritán nőalakok modellje); Simonyi Mária (1926-37)

Újságok, folyóiratok

#

Újság (1903), Nyugat (1908-tól, majd 1929-33 között mint szerkesztő), Pesti Napló (több regényét közölte folytatásban), Kelet Népe (1939-től haláláig)

Parasztábrázolásának újszerűsége

#

(Előzmények: Mikszáth, Gárdonyi, Tömörkény parasztábrázolása és a századvégi novella)

• új látásmód: szakít az idilli faluképpel
• novelláiban nem nélkülözi az anekdotikus elemet, de a poénszerű zárlatot egy-két mondattal megtoldja
• személyesség - az író érdekelt a cselekményben, azonosul a hőseivel, így a rejtett indítékok megmutatására képes
• az ösztönös és a tudatos hajtóerők bemutatása
  (naturalizmus)
• a falu társadalmi tagozódásának s a társadalmi helyzetnek megfelelő családi normarendszerek bemutatása
• a hétköznapi történetnek szimbolikus jelentést ad
• szereplői beszédével rendkívüli módon, egyénítetten jellemző; népies szóhasználat
  (a tájnyelvi kiejtésnek fonetikus írással való érzékeltetése)

Művészetének erőssége

#

• az elbeszélésmód közvetlensége, természetessége
• spontán mesélőkedve
• a kompozíció drámai kialakítására való készség, drámai sűrítés

A harmincas évek közepén a népi írók mozgalmának ihletője, szervezője.

A jövő letéteményesének a falut, a magyar parasztot tekintik.

A gondok-bajok dokumentumszerűen pontos írói ábrázolásának műfaja: az irodalmi szociográfia

Móricz világában a paraszt, a népi őserő bemutatása mellett ott van

• a kisváros (Ilosva, Zsarátnok),
• a városi szegénység (Csibe-novellák),
• a háború (Kis Samu Jóska, Szegény emberek),
• a dzsentri (Úri muri), a történelem (Báthory és Bethlen)

Pályája

#

1919-ig

#

Regények

#

• Sárarany (1910) Turi Dani - “Dúvad” - őserő, kielégíthetetlen testi vágy - értelmetlen tett - az érték, a tehetség pusztulása
• Az Isten háta mögött (1911) főszereplője Veres Pálné - “a magyar Bovaryné” - tragikomikus hősnő
• A fáklya (1917) főhőse, Matolcsy Miklós nagy tervei megalkuvásba torkollnak. A könyv végén a tűzvész (Ökörító!) valóságos és szimbolikus: “Elvégeztetett, de semmi sem tisztáztatott.”

Novellák

#

• Judith és Eszter (büszkeség és sértettség - a családon belüli vagyoni különbség - személyesség)
• Tragédia (Kis János - Sarudi)
  Szegény emberek - a szabadságos katona tudatzavara
  “Teremtő isten, ez az ember nem tiszta!”

1919-1933

#

• Légy jó mindhalálig (1920)

• Tündérkert (1921-22): a két fejedelemn Báthory és Bethlen alakjában: a forradalmi út és a reformok; a szélsőséges radikalizmus és a pozitív építőmunka szembeállítása (Ady Móricz ?) Sem Báthory, sem Bethlen nem teljes személyiség: Báthory kihívja a sorsot maga ellen, bethlen alkalmazkodik hozzá; Báthory kiéli, Bethlen elfojtja szenvedélyeit

• A trilógia másik két része: A nagy fejedelem (1927)

• A nap árnyéka (1934)

• Együtt: Erdély (1935)

• A dzsentri tegnapja: Kivilágos kivirradtig (1924)
  Ideje: 1898. december 26.

• Úri muri (1927)
  Időtartama: 4 nap 1896-ban
  Szakhmáry Zoltán, Rozika, Csörgheő Csuli, Borbíró, Lekenczey, “a szent tűz”

• Rokonok (1932)
  A dzsentriből való kiábrándulás regénye
  “A kecske is jóllakjék, a káposzta is megmaradjon” “Zs. v.” - “a rokonságok és a panamák lápvilága”

  • Kopjáss “hasznavehető” emberré válik, “meglövi magát”;
    Lina - Magdaléna

• Barbárok (1931)
  Balladaszerű elbeszélés, drámaiság; Bodri juhász és a veres juhász; a rézveretes szíj; az önfeládozó hűségű feleség

Utolsó évtizede

#

• A boldog ember (1935) - Joó György
  (az irodalmi szociográfia egyik alapkönyve)
  Hőse - Móricz rokona - nem lázadó hős, a munka, az élniakarás példája
  A boldog idő: a századelő
• A Csibe-novellák és az Árvácska (1940) c. regénye hőse fogadott leánya (Csöre, Pösze; Dudásék, Szennyesék, Verőék; - tűz)
• Betyárregényei: Betyár (1936), Rózsa Sándor a lovát ugratja (1941), Rózsa Sándor összevonja (1942)