Az egynyelvű szótárak ismerete Szótárnak nevezzük az olyan írásművet, amelynek a témája az egyes szavakhoz kapcsolódó ismeretek, elsősorban a szavak jelentése, és amely szavak sorrendje a szavak betűrendjében van kialakítva. Szótárak: Szócikkek, nyelvészeti segédeszközök, valamilyen szempont szerinti rendszerezése. (címszavak, szócikkek) Célja: gyakorlati (a két- vagy többnyelvű szótárak) és tudományos (egynyelvű) - kézikönyv! A szótárazás nem új keletű dolog, a kódexek korában már készítettek: glosszákat- ezek voltak az első szójegyzékek (Schlägli-szójegyzék, Besztecei szójegyzék), melyek lehettek: interlineárisak – tehát két sor közé írták és marginális – a lapszéliére jegyezték fel a szavakat.

Előzménye Históriai tény, hogy II. András távollétében főúri összeesküvők 1213. szeptember 28-án a pilisi erdőben megölték Gertrúd királynét; síremlékét meg is találták a pilisszentkereszti cisztercita apátság területén. Hans Sachs XVI. századi német író volt az első szépirodalmi feldolgozó, de írt drámát a Katona-kortárs, osztrák Grillparzer és Kisfaludy is. Katona a különböző történeti felfogásokat koncepciójának megfelelően egyesítette. * Pray György szerint a királyné ártatlan, politikai összeesküvés áldozata lett. * A Kézai-krónika szerint bűnös a királyné, és erőszakos csábítás is történt.

Az íróról A latin amerikai irodalom a XX. század hatvanas-hetvenes éveitől került az irodalmi érdeklődés előterébe. A gyarmati függésből felszabadulva, az itt élő népek kialakították irodalmuk a spanyol irodalomtól független, sajátos arculatát. Felelevenítették az indián őslakosok, a négerek és meszticek világát, kultúráját, az ősi mítoszkincs, a rítusok és legendák fontos elemei lettek az itteni szépprózának. Gabriel García Márquez, teljes nevén Gabriel José de la Concordia García Márquez,  1928. március 6-án született egy kolumbiai falucskában, Aracatacában.

Babits: Jónás könyve - 1938 (elbeszélő költemény) Babitsról: Nyégyesy-szeminárium, Nyugat főszerkesztő, gégerák költészetének ált. jellemzői: filozófiai érdeklődés, objektivitás, a lírai én háttérbe húzódása – tárgyiasabb hang, esztétizáló, klasszicizáló hajlam, szec., szimb, imp., exp., formafegyelem & formai igényesség, közéleti feladatvállalás műfordítások & irodalomtörténet bibliai hagyomány archaikus jelleg: műfaj hangnem: ironikus / tragikomikus – modern – újszerűség, korszerűség eltérés a bibliától: történetbeli eltérések (pl. nem ő vállalja hogy vessék a tengerbe, hanem elbújik; Ninive: a bibliában megtér, itt nem hallgatnak rá, stb) alap: eltérés a konfliktus megoldásától – többletjelentés eltérés a hangvételben: Ø emelkedett, patetikus – irónia + naturalisztikus leírások eltérés az értelmezésben: a bibliában Jónás végrehajtja a küldetést, itt alulmarad & szánalmas figura a mű értelmezése téma: költői szerepvállalás: a „próféta költő” korábbi hagyományok: Petőfi, stb korábbi szerepvállalásról szóló Babits versek: A lírikus epilógja, Cigány a siralomházban, Mint különös hírmondó, stb.

Alakzatok Alakzat (lat. figura, gör. szkhéma) A klasszikus és modern retorika egyik alapkategóriája. Nyelvi átalakító eljárás eredménye: a hangsoroknak, jelentéseknek, mondat- és szövegszerkezeteknek az expresszivitás érdekében történő megváltoztatása. A klasszikus és modern retorika standard modellje négy átalakító eljárást tart számon. adjekció (bővítés, hozzátoldás); paralelizmus (párhuzam) szerkezeti párhuzam: az egymás után következő sorok ugyanolyan szerkezetűek gondolatritmus: az egymás után következő sorok ugyanolyan tartalmúak, ugyanarról szólnak

Ajánlott olvasmányok Bodor Ádám: Sinistra körzet html formátum (Digitális Irodalmi Akadémia) Oravecz Imre: A hopik könyve html formátum (Digitális Irodalmi Akadémia) Conan Doyle: Sherlock Holmes kalandjai html formátum (Magyar Elektronikus Könyvtár) pdf formátum (Magyar Elektronikus Könyvtár)