7 minute read

Az egynyelvű szótárak ismerete

Szótárnak nevezzük az olyan írásművet, amelynek a témája az egyes szavakhoz kapcsolódó ismeretek, elsősorban a szavak jelentése, és amely szavak sorrendje a szavak betűrendjében van kialakítva. Szótárak: Szócikkek, nyelvészeti segédeszközök, valamilyen szempont szerinti rendszerezése. (címszavak, szócikkek)

Célja: gyakorlati (a két- vagy többnyelvű szótárak) és tudományos (egynyelvű) - kézikönyv!

A szótárazás nem új keletű dolog, a kódexek korában már készítettek: glosszákat- ezek voltak az első szójegyzékek (Schlägli-szójegyzék, Besztecei szójegyzék), melyek lehettek: interlineárisak – tehát két sor közé írták és marginális – a lapszéliére jegyezték fel a szavakat.

Az egynyelvű szótárak csoportjai:

  1. értelmező szótárak (megmagyarázza a szó jelentését)
  • tájszótárak (egy adott régió szavait rögzíti)
  • történeti szótárak (régi nyelvállapotok szókincse)
  • etimológiai szótárak (azt vizsgálja, honnan származik a szó)
  • írói szótárak (egy-egy író szókincse, ami nyelvállapotra utal vissza)
  • sajátos rendeltetésű szótárak (pl. régi magyar családnevek, Bakaszótár, Diákszótár, stb.)
  • tezaurusz (olyan szótár vagy szójegyzék, amelyben az egyes szavak, mint fogalmak az egymáshoz viszonyított és jelzett értékeik (alá-, fölérendeltség stb.) szerint vannak felsorolva. Magyar változat az OSzK elektronikus könyvtárában.))

Értelmező szótárak

Rendszerint egynyelvű szótár, amely a szókészlet köznyelvi elemeinek, szavainak, szókapcsolatainak, idiómáinak jelentését fejti ki egész mondatokban, a lehető legegyszerűbben. Leírják a főbb jelentéstartalom jegyeit, idegen szóval megadják, szinonimákat közöl. 1844-ben írtak ki először értelmező szótárra pályázatot, ezt Czuczor Gergely és Fogarasi János nyerte meg. Ez a szótár A magyar nyelv szótára 4 kötetes volt, és 1862-74-ig jelent meg, ebben eredetmagyarázat is van.

  • Czuczor – Fogarasi: A magyar nyelv szótára (MNySz)A szerkesztők a magyar irodalmi alkotásokból, a köznyelvből gyűjtöttek, tulajdonneveket és a nyelvújítás során keletkezett szavakat, az elavultnak tekintett, illetve nyelvjárási szavakat is felhasználták. Bár a megbízás értelmező szótárról szólt, munkájuk kiterjedt a szótörténeti elemzésre is.
  • Ballagi Mór: A magyar nyelv teljes szótára , 2 kötetes 1867-1. kötet, 1872. – 2. kötet. A 19. sz. köz- és szépirodalmi szókincsét rögzíti, stílusárnyalatokat is megkülönböztet, táj és idegen szavakat is alkalmaz.
  • Balassa József: A magyar nyelv szótára. 1940-ben jelenik meg, már nyelvhelyességi szempontokat is bevezet, pl. kerülendő x-nek az alkalmazása.
  • Országh László - Bárczi Géza: A magyar nyelv értelmező szótára (MTA Nyelvtudományi Intézete). (ÉrtSz) 1953-62-ig jelent meg, köznapi szókincset dolgoz fel, szak- és műszavakat használ, tájszavakban jelöli a kiejtést, a származási helyet, a szavak időrendi elhelyezését. A szavak jelentésének értelmezésén kívül megadja azok stílusminősítését is, ezzel felhasználásuk lehetőségére utal.
  • Magyar értelmező kéziszótár (Juhász József - Szőke István - O. Nagy Gábor - Kovalovszky Miklós) (ÉKSz) 1972. Ez már rajzokat, ábrákat, nyelvhelyességet, köz-és szaknyelvet is feldolgoz. 75 000 címszó; Az MTA Nyelvtudományi Intézete és az Akadémiai Kiadó közös kiadványa; * A magyar irodalmi és köznyelv szókincse * Új szókapcsolatok, kifejezések, szólások, minősítések, értelmezések és etimológiák * A szavak gyakoriságát jelző számok * Ízelítő a határon túli magyar nyelv szókészletéből, sajátos jelentéseiből * Mindenkinek szóló, könnyen kezelhető, átfogó kézikönyv

Tájszótárak

A nyelvjárásgyűjtést korábban laikus emberek, papok, tanítók végezték, leginkább a szókincsre koncentrálva. A 1930-as évek indulásával folyamatos tájszógyűjtés lesz jellemző. Kialakul mint tudományág: a nyelvjárástan. 1930-tól Csűry Bálint karolja fel ezt az ügyet, akkor már nyelvészek gyűjtenek tájszavakat, kialakítják ez egységes hangjelölést, kiterjesztik a nyelvjárástant más tudományokra pl. irodalom, történelem.

Nyelvjárási szavaink jelentéséről, felhasználásuk lehetőségeiről a tájszótárak adnak felvilágosítást. A teljes nyelvjárási szóanyagot, az összes nyelvjárástípus szókészletét feldolgozó nyelvjárási szótár még nem készült el.

  • Általános tájszótár: gyűjti az alaki (kanál-kalán), a jelentésbeli (bogár) és a valódi tájszavakat (peco, tócsni) és az összes magyar nyelvjárást feldolgozza.

    • Magyar tájszótár (Tsz.) 1838. Buda. A Magyar Tudós Társaság gondozásában jelent meg, az előszót Döbrentei Gábor, az utószót Toldy Ferenc írta, de a szerkesztője nem ismert, talán Vörösmarty vagy Kecskeméti Csapó Dániel volt. A finnugor népek körében ez az első tájszótár, mindhárom típusú tájszót gyűjti, nem minden nyelvjárásból, a szó pontos lelőhelyét közli.
    • Szinnyei József: Magyar tájszótár (Mtsz.) 1. kötete 1893. 2. kötet 1897-1901. Az előszóban a nyelvjáráskutatás történetét és módszereit taglalja. Felépítése: a, megadja a jelentését a címszónak latin vagy német megfelelővel b, értelmezést segítő szövegkörnyezetet ad, c, lelőhelyet, d, adatközlő nevét.
    • Új magyar tájszótár (ÚjMTsz.) 1890-1960. A Debreceni Nyelvkutató Intézet, az ELTE Nyelvjárástani Tanszéke, és a MTA Nyelvtudományi Intézete szerkesztésével.
  • Regionális tájszótár: egy terület nyelvjárásához köthető szókincset gyűjt. Ezen belül:

    1. regionális teljes tájszótár: egy régió minden tájszavát gyűjti
    • regionális tájszótár: csak egyfajta tájszót vizsgál pl. Debreceni Cívis szótár: mesterséghez köthető.

    • Csűry Bálint: Szamosháti szótár 1935. Bp. Három nemzedéktől, élőbeszéd alapján gyűjt, alaktani és hangtani sajátosságokat vizsgál, mindhárom tájszót, a valódi tájszóhoz néprajzi leírást ad.

    • Kiss Géza- Keresztes Kálmán: Ormánsági szótár 1953. Szintén három nemzedéktől, élőbeszéd alapján gyűjt és értelmezi a szavakat.

    • Bálint Sándor: Szegedi szótár 1957. Élőbeszédet gyűjt, településtörténeti bevezetővel, nyelvjárási jellemzőkkel, szinonimakereséssel, rövidítéssel, magyarázómondatokkal látja el szótárát.

    • További pl.-k: Kriza János: Erdélyi tájszótár, Imre Samu: Felsőőri tájszótár, Villám Judit: Nagykőrösi szótár, Kiss Jenő: Mihályi tájszótár, stb.

Jelentős továbbá: Magyar nyelvjárások atlasza- Deme László és Imre Samu szerkesztésében

Történeti szótárak

Cél: egy nyelv szókincsének, szókészletének múltját bemutatni fejlődésében és változásában.

  • Magyar nyelvtörténeti szótár Bécs-Pest 1868-71. szerk.: Mátyás Flórián. Értelmezte a szavakat és latin magyarázatokkal látta el.
  • Magyar nyelvtörténeti szótár – Szarvas Gábor-Simonyi Zsigmond 1890-93. Cél: legrégebbi emlékektől a nyelvújításig gyűjteni, 1873-78-ig gyűjtötték az anyagot, de a legrégebbi emlékeket nem ismerték, a nyelvújítási anyagból önkényesen válogattak, megadták a címszó latin megfelelőjét, rövidítését. Érdekes, hogy az összetett szavakat az utótag alapján rakták sorba, hátul tárgymutatóval látták el, megadták, hol találkozhatunk először a szóval és ennek időpontját.
  • Ittzés Nóra főszerk.: A magyar nyelv nagyszótára I-II, Budapest, 2006.
  • Szily Kálmán. A magyar nyelvújítás szótára 1902 NY.Ú.SZ.

A korai szövegek pótlására:

  • Berrár Jolán-Károly Sándor: Régi magyar glosszárium 1984. Bp.
  • Szamota István-Zolnai Gyula: Magyar oklevél szótár 1902-1906.
  • Szabó F. Attila-Benedekné Gergely Piroska-Mózesné Kabán Annamária: Erdélyi-magyar szótörténeti tár
    • Óriási szócikkek
    • A szócikkek konkrét idézetekből állnak, amiknek leírja a forrásait (mikor, hol és ki írta).

Etimológiai szótárak

Def.: a nyelvtudománynak az az ága, amely elválaszthatatlan egységet alkot a szótörténettel, kutatja a szavak történetét felhasználva a földrajz, történelem, nyelvészet, művészettörténet kutatásait.

Szűkebben: szófejtés, szóeredeztetés. 1900-as évek elején végeznek először ilyen kutatásokat, kezdetben folyóiratokban. 1904-ben ír ki a MTA erre pályázatot.

  • Gombocz Zoltán-Melich János: Magyar etimológiai szótár 1919-44. 17 füzetben jelent meg, de Gombocz halála miatt csak G betűig jutottak.
  • Bárczi Géza: magyar szófejtő szótár 1941. Művelt olvasóknak készült, rövid szócikkek, címszó után utalás, az előfordulás dátuma, szófaja, származékai. Nyelvtani fejtegetéssel adja meg, hogy milyen módon keletkezett az adott szó (pl.: tükörfordítással német-fr. mintára).
  • A magyar nyelv történeti etimológiai szótára 3 kötet a 4. a mutató. Egyesíti a történelmi és etimológiai szótár sajátosságait, megadja a címszó definícióját, forrását, előfordulását, német és latin megfelelőket ad, utal kódexekre.
    • A szavakkal együtt ki van emelve egy évszám
    • A szócikk évszámokhoz rendelt kifejezéseket és előfordulási helyeket ír.
  • Földrajzi Nevek Etimológiai Szótára
    • földrajzi nevek vannak benne.

Írói szótárak

Kritikai kiadás: irodalmi műnek, az eredeti kéziratok vagy az első kiadások alapján szerkesztett jegyzetekkel ellátott tudományos kiadása.

pl. írói szótár ami egyfajta gyakorisági sztár is

  • Petőfi szótár – J. Soltész Katalin-Szabó Dénes-Wacha Imre- Gáldi László. 4 kötetes 1973-1987. 150. évfordulóra adták ki.Petőfi életművének, verseinek, prózáinak nyelvét és stílusát vizsgálják. Nyelve őrzi az irodalmi nyelv korabeli hagyományait, és a népies nyelvhasználatot is. Tartalmaz, rövidítéseket, tájékoztatót, előszót, szerkesztési elveket-használatot, felsorolja a költeményeit, címet, időpontot, összes műveiben hol található, idegen szóval is magyaráz.
  • Csokonai szókincstár – Jakab László-Bicskei András. Ez is kritikai kiadáson alapul, nem szótár, inkább adattár, meghatározza a szófajt, idézeteket nyújt, megahatározza a szó gyakoriságát a költőnél. 9812 szót dolgoz fel. Mai helyesírással adja meg, de eredetit is közöl.
  • Jakab László, Bölcskei András: Balassi-szótár
  • Bánk bán- és Zrínyi-szótár - Beke József tanár úr!

Sajátos rendeltetésű szótárak

  • Deme László–Fábián Pál szerk.: Helyesírási tanácsadó szótár, Budapest, 1983. (HTSz.)-
  • Deme László, Fábián Pál és Tóth Etelka szerkesztette: Magyar helyesírási szótár * Akadémiai kiadó Bp., 1999. * Ezt a szótárt használhatod az érettségi vizsgán is! * 140 ezer szót és szókapcsolatot tartalmaz
  • A magyar helyesírás szabályai, tizenegyedik kiadás, Budapest, 1984.
  • Laczkó Krisztina–Mártonfi Attila: Helyesírás, Osiris, Budapest, 2004.
  • Grétsy László–Kemény Gábor szerk.: Nyelvművelő kéziszótár, Budapest, 1996. (NymKsz.)
  • Kugler Nóra–Tolcsvai Nagy Gábor: Nyelvi fogalmak kisszótára, Budapest, 2000.

Idegen szavak szótárai

  • Bakos Ferenc szerk.: Idegen szavak és kifejezések szótára, Budapest, 1967, 1973 stb.
  • Tolcsvai Nagy Gábor: Idegen szavak szótára, Budapest, 2007.

Szinonimaszótárak

  • Kis Gábor szerk.: Magyar szókincstár, Budapest, 1998.
  • O. Nagy Gábor–Ruzsiczky Éva: Magyar szinonimaszótár, Budapest, 1978, 1980 stb.
  • Ruzsiczky Éva: Szinonimaszótár diákoknak, Budapest, 1998.
  • A magyar nyelv szóvégmutató szótára (gyakorlatilag az értelmező szótár, csak a szavak végéről)

Régi magyar családnevek szótára

Szólás, közmondás

  • Baranyai Decsi János: Szólás és közmondás gyűjtemény 1589.
  • O.Nagy Gábor: Magyar szólás és közmondás gyűjtemény
  • Mi fán terem?
  • O. Nagy Gábor: Magyar szinonima szótár 1961.
  • A Magyar Nyelvújítás szótára
    • A szavak után ott van, melyik nyelvújító találta ki és hogy mikor (évszám).
    • Nagyon furcsa szóalkotások is vannak benne (pl.: szennyíteni)

Szótárak másik csoportosítása tartalmuk szerint

  • Irodalmi nyelvi
  • Nyelvváltozati nyelvi (Újságnyelvi gyakorisági szótár, A mai magyar nyelv szépprózai gyakorisági szótára)
  • Társadalmi csoportnyelvi rétegnyelvi szótár (szakszótár - egyes tudományágak szakkifejezéseinek többnyelvű gyűjteménye)

Diachrone (átkeresztező) szótárak

  • nyelvtörténeti korokon átívelő szótár
  • helyesírási szótár, etimológiai szótár, stb.

Szinkron szótárak

  • kizárólag egy nyelvtörténeti kor szavait tartalmazza
  • Nyelvújítási szótár