Tartalomjegyzék

Babits: Jónás könyve - 1938 (elbeszélő költemény) #

Babitsról: #

Nyégyesy-szeminárium, Nyugat főszerkesztő, gégerák
költészetének ált. jellemzői: filozófiai érdeklődés, objektivitás, a lírai én háttérbe húzódása – tárgyiasabb hang, esztétizáló, klasszicizáló hajlam, szec., szimb, imp., exp., formafegyelem & formai igényesség, közéleti feladatvállalás
műfordítások & irodalomtörténet
bibliai hagyomány
archaikus jelleg: műfaj
hangnem: ironikus / tragikomikus – modern – újszerűség, korszerűség
- eltérés a bibliától: történetbeli eltérések (pl. nem ő vállalja hogy vessék a tengerbe, hanem elbújik; Ninive: a bibliában megtér, itt nem hallgatnak rá, stb)
alap:
- eltérés a konfliktus megoldásától – többletjelentés
- eltérés a hangvételben: Ø emelkedett, patetikus – irónia + naturalisztikus leírások
- eltérés az értelmezésben: a bibliában Jónás végrehajtja a küldetést, itt alulmarad & szánalmas figura

téma: költői szerepvállalás: a „próféta költő”
korábbi hagyományok: Petőfi, stb
korábbi szerepvállalásról szóló Babits versek: A lírikus epilógja, Cigány a siralomházban, Mint különös hírmondó, stb.
Babits küzdelme a költői szereppel – fő kérdése: mi az írástudók felelőssége?
- erkölcs & igazság
- Jónás imája: kilép Jónás szerepéből – E/1.: az írástudó
fontos mondanivaló: nem lehet elszökni a „küldetés” elől – de mégsem lehet végrehajtani (paradoxon)
keletkezéstörténet – betegség, 1938-as történelem együtt (a művész tehet-e vmit az erőszak megfékezése ellen) – aktuális jelentés is – a példázat végikövetkeztetése az írót segíti hozzá ahhoz, hogy eldöntse, hogyan cselekedjen & egyúttal ki is fejezi, hogy mit kell tenniük a próféta-szerepre rendelteknek

1. rész: Jónás megmenekülése a küldetés elől – hajó – erőteljes a durvaságnak, erőszaknak a megjelenése (1938-ban többletjelentés) – megteremtődik az alaphangulat; Jónás figurája: még nem komikus – inkább szánandó
1. rész: a cethal gyomrában – az úr úgy menti meg jónást, hogy közben megbünteti – be kell látnia, hogy teljesítenie kell a feladatát – szenvedés – Jónás könyörgése – a költő gondolatai
1. rész: Ninive – ~ labirintus – “eltévedés” motívum – árusok: Ø hatás; színészek: meghökkennek, asszonyok megérzik; királynál: megalázzák – elmenekül – bosszút vár az Istentől, de nem történik semmi
1. rész: Jónás & az Úr párbeszéde – az úr válaszai: lekicsinyli a költőt

groteszk – gyáva, menekül az úr & saját lelkiismerete elől is
nevetséges & szánalmas egyszerre
felismeri hogy nincs menekvés a felelősségvállalás kötelezettsége alól
teljesíti a parancsot, de nem fogadják el, hanem nevetségessé teszik – harag – Istent is vádolja

a 4. részben megpróbálja elmagyarázni az indítékait – értelmet ad a bibliai cselekménytől való eltérésnek
emberibb, megbocsájtó

Biblia – hangsúlyos a képes beszéd, jelképek – ebben a műben is megmarad – + korabeli értelmezések (Ninive – Európa, Németország, stb. – cethal: belső vívódás stb)
példázat – fontos bibliai műfaj – itt: konkrét példázat: tök/ Úr beszéde – de maga az egész mű tulajdonképpen egy példázat: a küldetést nem lehet elkerülni
a Biblia archaikus stílusa – sajátos elemek: pl. figura etimologica, alliteráció (“kárlomlok, könyörgök a koporsómnak torkából”), gondolatritmus, régies szavak, régies nyelvi formák stb.
– az archaikus stílus emelkedett hangnemet ad a szövegnek – de ezek mellett modern szavak / profán, köznapi nyelvhasználat is
Ø homogén hangnem: patetikus & ironikus egyszerre
– humor forrása: a kétféle hangnem kontrasztja & Jónás figurája

ez a mű tekinthető a babitsi életmű lezárásának (+a költői feladatról, szerepvállalásról szól) – Jónás figurája ~ a költő alakmása: ~ szellemi önéletrajz: a költői szereppel való küzdelem
– Jónás imája: megtörténik benne az azonosítás Jónás figurája és a költő saját maga között
egyértelmű következtetés: a prófétaszerepet vállalni kell, az „írástudó” embereknek kötelessége a harc a kegyetlenség, embertelenség ellen – vétkesek közt cinkos blabla
sok minden kapcsolja a Jónás könyvéhez (visszautalások, ua. motívumok/elemek, ua. szereplők, Bibliai utalások, stb.)