Zrínyi Miklós (1620-1664) #

1. május 1-jén született a horvátországi Ozalyban vagy Csáktornyán a Muraközben.
A dalmáciai család eredeti neve De Brebirio, a 14. században kapta egyik ősük Nagy Lajostól Zrin várát, innen ered a Zrínyi név.

édesanyja: Széchy Magdolna

apja: Zrínyi György

öccse: Zrínyi Péter

dédapja Zrínyi Miklós, a szigetvári hős (1566)

nevelőjük: Pázmány Péter

II. Ferdinánd Sennyei István püspököt nevezte ki az árvák főgyámjául, Pázmány csak közvetve irányította taníttatásukat. Sennyei püspök protestáns kapcsolatai és a rokon Batthyányak Németújvárott meghitt családi környezetet biztosítottak a Zrínyi árváknak.
1628-35 között Grazban, Nagyszombaton és Bécsben tanul jezsuita iskolákban.
1636-ban Itáliába utazik út, itt szerzi meg barokk műveltségét, és alapozza meg könyvtárát.
1637-ben hazatér Csáktornyára
feladatai:
- a gazdaság felvirágoztatása
- a Habsburg udvari körökbe történő beilleszkedés
- török elleni harc
1. február 11-én házasságot köt Draskovich Mária Euzsébiával (szerelmes verseiben Violának nevezi). Egyetlen verse (*A vadász és Echo) szól csak a régi szerelemhez, Esterházy Júliához.
Felesége halálára írt (1650) versei: Orpheus keservei; Orpheus és Pluto.
Izsák fia halálára írt verse: Elégia.
1647-48 telére készült el főműve, a Szigeti veszedelem (Obsidio Szigetiana). A megírás körülményeiről a 9. ének első négy versszakában számol be, hivatkozva arra, hogy a műalkotáshoz szükséges nyugalmat állandóan megzavarja a kanizsai török. Zrínyi 15 énekben, 1566 versszakban adja elő dédapja 1566-os helytállását, a szigeti ostrom, a vármegszállás történetét.
1648. május elején Bécsben leteszi a horvát báni esküt.
szembesül a problémákkal:
- a Habsburgoktól nem várhat a török ellen segítséget
- a magyar sereg alkalmatlan a hadviselésre
  ↓
- katonai műveket ír (a magyar hadtudomány megteremtője)
- célja: a török elleni harc
- egységes nemzeti hadsereg felállítása
1651-ben Bécsben jelent meg az Adriai tengernek syrenaia. A szirén a barokk esztétikában a költő jelképe (Tasso és Marino is használja); az Adriai-tenger pedig a Zrínyi birtok és Magyarország határa. A cím jelentése: Zrínyi Miklós magyar költő. Tudatosan felépített kötet: tartalmazza első feleségéhez írt szerelmes verseit, epigrammákat, a Feszületre című ódát, a Szigeti veszedelmet, s a kötetet a Peroratio zárja.
1651 Tábori kis tracta
- egy átfogó katonai kézikönyv egyetlen elkészült fejezete.
- Fordítás. Az eredeti mű: Giorgio Basta: A táborozás kézikönyve. - Tartalma: hadszervezés, ellátás, katonai létszám …
1653 Nádasdy emlékiratai
- 3 darab levél magyar nyelven (nádori székre pályázott, de mellőzték)
- témája: független Magyarország, nemzeti királyság létrehozása
- királyjelöltje: II. Rákóczi György
1653 Vitéz hadnagy műfaja:
- katonai elmélkedések laza gyűjteménye; középpontjában az ideális hadvezér tulajdonságainak megrajzolásával. Gyakran használ szólásokat, közmondásokat.
- Irodalmi mintája: Tacitus latin szerző munkái (Historiae; Annalés)
1656 Mátyás király életéről való elmélkedések-ben Mátyást az ideális uralkodónak tartja.
- Irodalmi mintája: Machiavelli A fejedelem.
- Forrása: Bonfini és Heltai Gáspár írásai
1660-1661 Ne bántsd a magyart! Az török áfium ellen való orvosság
- műfaja: tanulmány, politikai röpirat.
- Az 1. részében helyzetképet rajzol. Rámutat arra, hogy egyetlen hatalomnak sem áll érdekében a magyarság segítése. A belső helyzetet az önzés, a széthúzás gyengíti.
- A 2. részben az önálló és állandó hadsereg felállításának igényét fejti ki; a hadsereg parasztokból állna, a nemesség anyagi támogatásával. A zárógondolat -
  “Elfussunk? nincs hová, sohun másutt Magyarországot meg nem találjuk, senki a maga országából barátságunkért ki nem mégyen, hogy minket helyheztessen belé. A mi nemes szabadságunk ez ég alatt sohun nincs, hanem Pannóniában. Hic nobis vel vincendum, vel moriendum est” - majd Vörösmarty Szózatában teljesedik ki: “Itt élned, halnod kell!”
- A művet Forgách Simon nyomtatta ki 1705-ben, és II. Rákóczi Ferencnek ajánlotta.
1652 tavaszán Bécsben feleségül vette Löbl Mária Zsófiát.
1663 a török Bécs felé vonul, király kinevezi Zrínyit “az egész magyar hadsereg főparancsnokának”.
1664 januárjáig főparancsnok, sikerei után azonnal leváltják.
1663-64-ben vívja a diadalmas téli hadjáratot (Dráva menti támadás).
- Montecuccoli hadvezetési hibája miatt elvész az újjáépített (1662) Zrínyi-Újvár.
1664 Vasvári Béke - egyezség a törökkel a magyarok hátrányára
- Zrínyi kapcsolatokat keres XIV. Lajossal, illetve a német fejedelmekkel a Habsburgok ellen
1664 meghal a Csáktornya melletti karsuneci erdőben. (A közvetlen szemtanú, a Zrínyinél vendégeskedő Bethlen Miklós önéletírásában elsőként veti fel kételyét a titokzatos vadkannal szemben.)
1817-ben Kazinczy Ferenc adja ki Zrínyi összes művét. (Tőle származik az eposz címe is.)